Oldal kiválasztása

Tavaszelő – Kikelet hava – Böjtmás hava

Mars hava – Kos hava

Nevét Marsról (Latin Martius), a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. Az ókori görög kultúrában a márciust „Anthesterion”-nak hívták.
„Jöjj, nézd kicsikém,
télies szürke gallyak hegyén
bársonyos, hűs pici rügybe zárva
szunnyad a vén bokor ifjú ága.
Száz színes illatos, dús virága,
Itt benne vár, pihen.
Ugye csoda ez picinyem?”
/Kaffka Margit: Rügyek/

Részlet Fenyvesi László 2011. Karácsonyakor megjelent “Lélekből jövő madár” című könyvének “Születni májusban” című verséből:

1. A meteorológiai tavasz kezdete.

„Fujj szél, meleg szél, jön a tavasz, fut a tél.”
„Nem fúj már és nem havaz, itt van, itt van a tavasz!” népköltés

8. Nemzetközi Nőnap
1910 augusztusában, Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára határozták el, hogy Nemzetközi Nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

12. Gergely

Szent Gergely pápa az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a Gergely-járást. Ilyenkor a nebulók végiglátogatták a falu házait, iskolásokat toboroztak, adományokat kértek a tanító és az iskola számára.
„Gergely napja ritka jó, hideg, szeles, sokszor van hó.”
„Gergely nap, ha világos, az év se lesz hiányos.”

15. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom és a kapcsolódó pénzügyi- kamatfüggés megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep és ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi díjakat.

A Magyar Sajtó Napja
1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtaták ki a magyar sajtó első szabad termékeit: a Tizenkét pontot, és a Nemzeti Dalt.

18. Sándor
Az igazán meleghozó napra rossz időt jósolnak.
”Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget!”

19. József

Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre, és ekkor engedik ki a méheket is.
Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

21. Benedek
A tavaszi napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete.
A Költészet Világnapja.
„A Benedek napi mennydörgés szárazságot hoz..”

22. A Víz Világnapja
Az ENSZ közgyűlése – az 1992. évi dublini környezetvédelmi konferencia javaslatára – március 22.-t a Víz Világnapjává nyilvánította.
Idén a “Víz Világnapja” kiemelt témája:
“Víz az életért”.

25. Gyümölcsoltó Boldogasszony – a magyarság igazi nő- és anyák napja ezredév óta
A palántaültetés, fatisztogatás, oltás, szemzés napja. A föld fagya felenged, ettől kezdve a vetés biztosan megfogan. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.
„Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok.”

27. Színházi Világnap
A világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésének határozata alapján, 1962 óta tartjuk. Célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára.

29. Jónás
Vetni lehet a mákot és a lent. Az egyre több napfény hatására felébrednek az apróbb vízi élőlények, megjelennek a csigák, giliszták, katicabogarak, hangyák.
„Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendőben.”
„Márciusi hó még zsákkal se jó.”