Régóta készültek nagyobb csoportjaink a hagyományos óvodamúzeum látogatásra. Péntek reggelre viszonylag hűvős, de szép napos és csendes idő kerekedett. A gyors reggeli után fegyelmezett öltözködés. majd irány a vasútállomás. Már útközben is sokan megcsodálták a három csoportot, de az állomáson, kik mások, egy nyugdíjas csoport képében méltó társaink is kerekedtek.
Martonvásáron bizony hosszú volt az út a múzeumnak is helyet adó kastélyparkig, de a kicsik nagyon szép rendben sétáltak odáig.
A múzeumban a legidősebbek figyelmét teljesen lekötötte dédszüleik játékállománya, az akkori óvodaberendezés.
A kisebbek számára persze ez egy kicsit sok volt, de kárpótolta őket az óvodalátogatás utáni futkosás a parkban.
A visszaúton persze már fáradtak voltunk, és bizony ennek is köszönhető, hogy Pirkó néni finom ebédje az utolsó morzsáig eltünt az éhes szájakban.
A késői ebéd után a gyerekek az udvaron játszva várták, hogy szüleik jöjjenek értük.
