I.BEVEZETŐ RÉSZ

A 2003. évi LXI. törvény 29. §-ának /12./ bekezdése, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet alapján 1998. szeptember 14-i hatályú érvénnyel a Gárdonyi I. sz. Óvoda a következők szerint alkotja meg

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT.

1. Az intézmény neve: I. sz. Óvoda

2. Az intézmény székhelye: Gárdony, Posta u. 20.

3. Az intézmény felügyeleti szerve: Gárdony Város Önkormányzata

(Gárdony, Szabadság u. 20-22.)

4. A szabályzat hatálya: az I. sz. Óvodára terjed ki

Az óvoda közössége alatt:

–        az intézménybe járó gyermekeket,

–        az óvoda vezetőjét,

–        az óvoda pedagógusait,

–        a technikai dolgozóit,

–        szülőket, gondviselőket

kell érteni jelen szabályzat alkalmazása során.

5. Az intézmény szervezeti felépítése:

Az intézmény szervezeti felépítését szemléletesen a jelen szervezeti és működési szabályzathoz csatolt 1. sz. melléklet tartalmazza.

II. SZABÁLYOZÓ RÉSZ

2.1.    A vezetők közötti feladatmegosztás

Az óvoda élén óvodavezető áll, vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a nevelőtestület és a vezető helyettes közreműködésével végzi.

Az óvodavezető képviseli az intézményt önállóan, képviseleti jogát, meghatározott ügyekben átruházhatja.

2.1.1. Az óvodavezető

A 2003. évi LXI. közoktatási törvény 14. §-ának 2. bekezdése alapján

– Másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség

– A nevelési – oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a közoktatási törvény 102. §-ának a /3./ bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési – oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége gyakorolja.

– Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.

– A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

2.1.1.1. Szakmai feladatai

– Gondoskodik a nevelő – oktató munka színvonalának állandó fejlesztéséről.

– Elkészíti az óvoda éves munkatervét.

– Segíti, irányítja, ellenőrzi a gyermekcsoportokban folyó pedagógiai munkát.

– Ellenőrzi, jóváhagyja a nevelési – oktatási terveket, értékeléseket, csoportnaplók vezetését, a különböző feljegyzéseket.

– Előkészíti, összeállítja a házirendet és a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntéseket, gondoskodik a nevelőtestület határozatainak végrehajtásáról.

– Gondoskodik az óvónők szakmai, ideológiai továbbképzéséről, irányítja azokat.

– Megtartja a tanévnyitó, tanévzáró, valamint a kötelező nevelési értekezleteket, vezeti a nevelőtestület munkáját. Szükség szerint rendkívüli nevelői-munkatársi értekezleteket tart.

– A családi – óvodai nevelés összhangjának megteremtésének érdekében megszervezi a szülői munkaközösséget, melynek feladata, hogy az együttműködés sokféle, hasznos formában valósuljon meg, erre irányuló igény esetén közreműködik az óvodaszék létrehozásában.

– Fokozott figyelemmel kíséri a gyermekek iskolai életre történő felkészítését. Kapcsolatot tart a gyermekeket fogadó iskolával /a kapcsolattartás formája a ped. terv melléklete/.

– Különösen nagy figyelmet szentel önmaga fejlesztésére, önképzésére, időnként elvégzi önértékelését.

– Az óvodát menedzseli.

– Felel az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért.

2.1.1.2. Gazdálkodási feladatai

– A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a gondnoksággal megosztottan látja el.

– Részt vesz az óvoda költségvetésének megtervezésében.

– Felelős a biztosított költségvetési összeg célszerű, gazdaságos felhasználásáért.

– Részt vesz a leltározásban, selejtezésben.

– Nagy gondot fordít az intézményi tulajdon védelmére.

– Az épület állagmegóvása érdekében javaslatot tesz a felújításra.

– Elkészíti a fejlesztési terveket.

– Gondoskodik az óvoda tárgyi feltételeinek javításáról, a szükséges felszerelési tárgyak, eszközök, anyagok folyamatos biztosításáról.

– A dolgozók munka- és védőruházatának biztosításáról.

– Gondoskodik a könyvtár, szertár állandó fejlesztéséről, rendszeres kezeléséről, vezetéséről.

Az óvoda alapító okiratában megfogalmazottak szerint, gazdálkodása megszervezésére való tekintettel részben önállóan gazdálkodó intézmény. Az előirányzatok feletti jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik.

A pénzügyi-gazdasági feladatait az önállóan gazdálkodó Gárdonyi Általános Iskola és Kollégiummal megosztva a 2. számú mellékletben szereplő – a képviselőtestület 241/2000. (X. 24.) számú határozatával jóváhagyott – együttműködési megállapodás alapján látja el.

2.1.1.3. Munkáltatói feladatai

A munkáltatói jogok gyakorlása a vezető hatáskörébe tartozik. Ennek keretében ellátja az intézménnyel munkaviszonyban álló munkavállalókkal kapcsolatos feladatokat, a jogszabályban meghatározott esetekben a véleményező szervek állásfoglalásának figyelembevételével.

2.1.1.4. Tanügy igazgatási feladatai

– Tanügyigazgatási feladatait az 1993. évi LXXIX. törvény 55. §, /2./ bekezdésének b) pontja alapján látja el. Ennek keretében a 11/1994. /VI./ MKM sz. rendelet szerint köteles eljárni.

– Irányítja az óvodába való felvétel rendjét, gyermekek csoportokba való beosztását, a Közoktatási törvény 65.§-a alapján. Az óvodavezető a csoportbeosztás meghatározása előtt a szülők és az óvodapedagógusok véleményét figyelembe veszi.

2.1.1.5. Ügyviteli feladatai2.1.1.5.

Az érvényben lévő rendelkezések, jogszabályok és a felettes szakigazgatási szerv útmutatása szerint egyszemélyi felelősséggel irányítja, illetve ellátja az óvoda ügykezelését, ennek körében különösen:

– a postabontás, levelezés, bélyegzőkezelés rendjét kialakítja;

– dokumentumok őrzéséről gondoskodik;

– iktatókönyv, postakönyv kezelését szabályozza;

– rendeleteket, jogszabályokat figyelemmel kíséri, és az érdekelteket tájékoztatja a változásokról.

2.1.1.6. Óvodavezető munkaideje

– Az óvodavezető munkaidejét a mindenkor érvényben lévő munkaügyi jogszabályok határozzák meg.

– Munkaideje heti 40 óra, melyből csoportban letöltendő ideje 6 óra, a 2003. LXI. törvény 86. § /1. sz. Melléklet 3. rész / szerint.

– Heti munkaidő-beosztását úgy készíti el, hogy az egész nyitva tartás alatt felelős vezető tartózkodjon az óvodában.

– Szabadságolásnál külön figyelmet fordít arra, hogy távolléte alatt a vezető helyettes az óvodában tartózkodjék.

– Az óvodavezető döntés-előkészítő tevékenységét, a hatáskörébe utalt döntések előtti tájékoztatását segítik:

– az óvodavezető helyettes;

– a közalkalmazotti tanács.

2.1.2. Az óvodavezető helyettes feladatai

– A vezető megbízása alapján teljes felelősséggel látja el az óvoda vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3/1997. MM sz. rendelet alapján.

– Az óvodavezető helyettest az óvodavezető jelöli ki a nevelőtestület véleményét is kikérve.

– Az óvodavezető képviseleti jogát átruházott hatáskörben gyakorolja, esetenkénti meghatalmazással.

– Az óvodavezető helyettes intézkedésre jogosult, információadásra kötelezett személy.

– Tagja a leltározási bizottságnak.

– A technikai dolgozók munkáját rendszeresen ellenőrzi.

– Szükség esetén értekezleten (szakmai, szülői) teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt.

– Részletes teendőit a munkaköri jegyzék tartalmazza (túlórák, helyettesítések megszervezése, nyilvántartása).

A vezető helyettes óvónő munkaideje:

Heti kötelező óraszáma: 24 óra.

2.1.3. Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint az 1993. évi LXXIX. sz. törvényben és az 1996-os módosítást figyelembe véve döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

2.1.3.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

– A helyi óvodai program és módosításának elfogadása.

– A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása.

– Az óvoda éves munkatervének elkészítése.

– Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

– A Minőségbiztosítási program elfogadása.

– A nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztása.

– A házirend elfogadása.

– Az alapító okiratban foglaltak szerint, az óvoda alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység.

– Jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a vezető helyettes megbízása és a megbízás visszavonása előtt.

Az óvoda nevelőtestülete dönt:

– a helyi óvodai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírásághoz történő kereset benyújtásáról,

– arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át.

A nevetőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az óvodaszékre.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

2.1.3.2. A nevelőtestület működése

A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának rendjét saját maga határozza meg.

Ha a nevelőtestület összehívását nem annak tagjai kezdeményezik, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület üléseit az óvoda vezetője hívja össze. Az értekezlet megtartása előtt legalább 5 nappal értesíti a testület tagjait szóban, a GYES-en lévőket pedig írásban.

Az értesítéssel egyidejűleg az ülés tervezett napirendjét is ismertetni kell az érdekeltekkel.

Az értekezletről minden alkalommal jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a nevelőtestület által kijelölt személyek hitelesítenek.

A nevelőtestület üléseit az óvoda vezetője vezeti, azonban egyes napirendi pontok előterjesztésével más személyt is megbízhat.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon a testület tagjainak 2/3-a jelen van.

A határozathozatal nyílt szavazással kézfeltartással történik, azonban bármely nevelő indítványozhatja titkos szavazás elrendelését.

A nevelőtestületi ülésen a határozathozatalhoz minden kérdésben a jelenlévők többségének szavazata szükséges. A nevelőtestületi ülésen minden jelenlévőt egy szavazat illet meg.

Szavazategyenlőség esetén az intézmény vezetőjének szavazata dönt.

Amennyiben a nevelőtestületi ülés nem határozatképes, a testületi ülést meg kell ismételni. A megismételt nevelőtestületi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a körülményre a megismételt ülésre szóló meghívás során utalni kell.

Abban az esetben, ha az óvoda vezetője a nevelőtestületi ülést kibővíti az intézmény technikai dolgozóinak részvételével, az értesítésre, valamint a napirend előterjesztésére, és az értekezlet levezetésére a fenti szabályokat kell alkalmazni.

2.2. Az óvoda munkaterve

2.2.1. Tanév rendje

Az óvoda éves munkaterve határozza meg, amely az érintett szervezetek véleményezésével kerül kiadásra.

– A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.

– Nyári életrend: június 1-től augusztus 31-ig tart.

– A nevelés nélküli munkanapok az egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg.

– Az óvoda a nyári időszakban a fenntartó Polgármesteri Hivatal engedélyének megfelelően szünetel.

– A szünet idejéről a szülőket a tanévnyitó értekezleten, de legkésőbb januárban tájékoztatni kell.

2.2.1.2. Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napot üzemel.

– Napi nyitva tartás: 6³⁰-tól 17⁰⁰ óráig.

– Az óvoda nyitása a munkaidő-beosztás szerinti reggeles takarító feladata.

– A csoportok reggel a gyülekezés ideje alatt 6^30-tól 7⁰⁰ óráig összevontan működnek.

– A gyermekek beérkezése nincs időponthoz igazítva, a szülő joga eldönteni, mikortól veszi igénybe az óvoda szolgáltatásait.

– A gyermekek beérkezése után az ajtót zárva tartjuk délután 15⁰⁰ óráig.

– A gyermekeket délután 15⁰⁰ órától lehet hazavinni. A gyermekek elviteléről 17⁰⁰ óráig, a szülő kötelessége gondoskodni.

– A gyermeket csak a szülőnek lehet átadni. Az illetőségről az óvodai dolgozónak meg kell győződnie.

– A zárást a délutános takarító végzi. Zárás előtt meggyőződik a nyílászárók pontos zárásáról, és a bejárati ajtókat, melléképületeket is biztonságosan bezárja.

– Az óvoda riasztóval van ellátva, így zárásnál az épületet a riasztó bekapcsolásával zárja.

A gyermekcsoportok összevontan működnek, ha a létszámcsökkenés indokolja pld. iskolai szünet idején, nyári életrend ideje alatt, részleges szünet esetén, nagyarányú betegség esetén.

A gyermekekkel kapcsolatos szabályokat az óvoda házirendje tartalmazza.

2.2.2. Az udvari élet rendje

– A nyári napirend életbelépésével a vezető helyettes óvónő elkészíti ez udvari élet rendjét, melynek betartása minden óvodapedagógusra nézve kötelező.

– Az udvari felügyelet biztosítására csoportonként 1 fő óvodapedagógus mindig jelen legyen.

– A gyermekek az udvarról csak az óvodapedagógus tudtával távozhatnak.

– Séták alkalmával 2 fő kísérőnek kell lenni gyermekcsoportonként. Ha nincs 2 fő óvodapedagógus, akkor a dajka kíséri a gyermekeket.

Kirándulásokra, melyhez közlekedési eszközt vesznek igénybe, csak a szülő előzetes és az óvodavezető előzetes hozzájárulásával vihetik el a gyermekeket.

2.2.3. Étkeztetés rendje

– Az óvodapedagógusok és a dajkák a gyermekekkel egyidőben a csoportszobában étkeznek, mivel megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre.

– A GYES-en lévő óvodai dolgozók is igénybe vehetik az étkeztetést az érvényben lévő rendelkezések szerint, térítés ellenében, azonban az ebédet el kell vinnie, helyben nem fogyaszthatja el.

A gyermekek távolmaradásának igazolására, a térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések:

– Amennyiben a gyermek az étkezésben nem vesz részt, a szülő köteles az adott napon reggel 8⁰⁰ óráig bejelenteni gyermeke hiányzását, mert az élelmezésvezető csak így tudja az étkezési térítési díj megfizetése alól mentesíteni.

– Ha a szülő bejelenti, hogy gyermeke kimarad a megjelölt napon, illetve ha a gyermek nem látogatja az óvodát; a távolmaradásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

– Betegség esetén az egészségi állapotot orvosi igazolással kell tanúsítani. A távolmaradásra és annak igazolására vonatkozó rendelkezést a szülőkkel a tanévnyitó értekezleten ismertetni kell.

– Az óvodába rendszertelenül járó igazolatlanul hiányzó gyermeket a csoportvezető óvónő látogassa meg és hívja fel a szülő figyelmét a mulasztás következményeire.

– Amennyiben a családlátogatást követően a gyermek továbbra is igazolatlanul mulaszt, a névsorból törölni kell, erről az óvodavezető határozatban értesíti a szülőt.

2.2.4.1. Térítési díj visszafizetése

– A térítési díjnak befizetési ideje a házirendben van szabályozva.

– A gyermekek étkezési és gondozási térítési díját egy hónapra előre, a házirendben meghatározott időben szedi be az óvoda élelmezésvezetője.

– Térítési díj visszafizetésre akkor kerül sor, ha a gyermeknek:

– túlfizetése van;

– év közben távozik az óvodából;

– szeptembertől iskolába megy.

– A térítési díjak visszafizetéséről az élelmezésvezető gondoskodik, a kimaradástól számított 8 napon belül.

2.2.4.2. Gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések

Az óvodai felvételre a gyermek 3. életévének betöltése után a nevelési év folyamán kerülhet sor.

Az óvoda a Polgármesteri Hivatal által meghatározott óvodai jelentkezés határidejét és a beiratkozás módját a hirdetmény útján a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal korábban nyilvánosságra hozza.

A felvehető gyermekek körét a 11/1994. (VI.8.) MKM sz. rendelet, illetve az 1993. évi LXXIX. sz. törvény 65. §-a határozza meg.

A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

Az óvoda az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokra felveszi azokat a gyermekeket, akiknek lakóhelye a körzetében található, és a gyermek 5. életévét betöltötte, illetve a 4. életévét betöltött gyermek esetében a szülő nyilatkozott, hogy a felvételt a gyermek 5. életévének elérése előtt kéri.

A Közoktatási törvény 24. §. /3./ bekezdése alapján a gyermek, – ha a törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

Az óvodában a testi fenyítés tilos.

2.2.5. Óvodai gyermekvédelmi munka

A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. sz. törvény 18. §. /1./ bekezdés a) pontjában megállapított gyermekvédelmi feladatkör összehangolását a gyermekvédelmi felelősök látják el; 1997 áprilisában fogadták el az új családjogi törvényt, melynek alapján felmérik a csoportokba járó gyermekek helyzetét.

– Környezettanulmányok alapján határozzák meg a szükséges intézkedéseket.

– Évente 3 alkalommal beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

– Munkájukat éves munkaterv alapján végzik (pedagógiai terv melléklete).

– Vezetik a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartását.

– A vezető óvónő kapcsolatot tart az illetékes gyámhatósággal, a családsegítő központtal, együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.

– A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell (az óvoda házirendje tartalmazza a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során meg kell tartaniuk; bombariadó esetén szükséges teendőket).

– A rászoruló családok gyermekeinek nevelési, szociális segélyezését javasolja.

– Rendkívül indokolt esetben javaslatot tesz a gyermekek állami gondozásba vételére.

Intézményi védő, óvó előírások

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy

– a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják,

–  ezek elsajátításáról meggyőződjék,

– ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

– Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben

szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.

– Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetési feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni.

– Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető helyettes figyelmét felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ­ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

2.2.6. Óvodai egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el.

Az orvos, valamint a védőnő megegyezés szerint látogatja az óvodát.

Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:

– biztosítja az egészségügyi munka feltételeit;

– gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről;

– szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik.

Ha egy gyermek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni:

– betegségre gyanús; lázas gyermeket nem szabad bevinni az óvodába;

– a napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni;

– gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

2.3. Az óvodai alkalmazottak köre

– Az óvodapedagógusok nevelőmunkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei.

– Az óvodapedagógus ismerje és lássa el az OAP-ban, az Oktatási törvényben és az óvoda működési szabályzatában meghatározottakat.

– Az egyéni adottságok és felkészültség mérlegelése az adott feladatra megbízás előtt pl. tanfolyami végzettség, érdeklődési kör stb.

– Az önálló óvónői kezdeményezések, elképzelések megvalósításának támogatása.

– Az óvodapedagógusok véleményének kikérése a különböző döntések meghozatala előtt.

– Az arányos teherviselés figyelembe vétele.

– Egymáshoz való alkalmazkodás a pedagógiai munkában; tervezési feladatok ellátásában.

– Az óvodapedagógus köteles oktató-nevelő munkáját a legjobb tudása, az OAP és az éves munkaterv szerint végezni.

– Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, a közösségi együttműködés eszméit.

– Azonos csoportokban működő óvónők között megoszlanak az alábbi feladatok:

– adminisztrációs munkák ellátása,

– szülői értekezletek, fogadó óra, nyílt nap megtartása,

– ünnepek, rendezvények, kirándulások szervezése a munkaterv szerint.

– Megbízás alapján ellátandó feladatok:

– tűz-, munkavédelmi felelős,

– egészségügyi felhős,

– jegyzőkönyvvezető,

– könyvtáros stb.

A megbízás elvei: szakszerűség, alkalmasság, önkéntesség, demokratizmus.

– Szakmai, pedagógiai ismereteinek, általános műveltségének, ideológiai képzettségének emelése. Továbbképzéseken való részvétel.

– Felkészül az oktató-nevelő munkára. Ellátja a munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Csoport, Felvételi és Mulasztási Napló, Fejlődési Napló pontos, naprakész vezetése.

–  Kapcsolatot tart a szülőkkel. Családlátogatást végez, nyílt napot, fogadóórát tart.

– Különös gonddal foglalkozik a veszélyeztetett – hátrányos helyzetű gyermekekkel.

– Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, csoportját felügyelet nélkül nem hagyhatja.

– Mindent megtesz annak érdekében, hogy baleset és sérülés csoportjában ne történjen.

– Betartja a házirendben megfogalmazott óvó, védő előírásokat, a gyermekekkel megbeszéli a bombariadó esetén szükséges teendőket.

– Minden veszélyforrást kiküszöböl (munkavédelmi előírásokat, dohányzást, elektromos eszközök, gépek használatát, gyógyszer, vegyszer elzárását, az udvari hinta, mászókák fokozott ellenőrzését betartja).

– A balesetet szenvedett gyermeket ellátja, illetve orvosi ellátását megszervezi.

– Munkahelyén olyan időben jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor rendelkezésre álljon.

– Munkaidő alatt csak a vezető engedélyével távozhat az óvodából.

– Az óvoda működésével, a testület tagjaival; munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megtartja.

– Az óvodapedagógus munkaidejének megállapítása és díjazása a 2003. évi LVI. Közoktatási törvény módosított változata alapján történik.

– Munkaidő heti 40 óra. Csoportban eltöltendő heti kötelező óraszám: 32 óra.

– Munkaidő-beosztás évente készül, amit az Éves munkaterv melléklete tartalmaz.

– A munkaidő-beosztás a pedagógiai terv mellékletét képezi.

– A hiányzó óvónőt elsősorban a váltótárs helyettesíti, ennek hiányában az óvodavezető határozza meg a helyettesítés rendjét.

– Az óvónők csoporthoz való beosztása tanévenként történik. Gárdonyban mind az 5 csoporthoz 2-2 óvónő.

2.3.2. Az óvoda technikai dolgozói

– dajkák,

– főzőnők,

– élelmezésvető,

– takarítónők,

– karbantartó.

– A dajkák, főzőnők, élelmezésvezető napi 8, a takarítónők, illetve a karbantartó napi 8 és 4 órában látja el feladatát.

– A dajkák munkarendje hetente változó.

– A munkaköri leírások a pedagógiai terv mellékletét képezik.

– Köteles az óvoda valamennyi dolgozója olyan időben megjelenni, hogy munkaidejének kezdetén munkába tudjon állni.

– Az óvodapedagógusok és a technikai dolgozók egyaránt az óvoda vezetőjének a munkaidő kezdete előtt jelentse, ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja felvenni.

– Szükség esetén az óvodavezető utasítására a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően az óvodapedagógus és a dajka is helyettesíteni (betegség, továbbképzés) köteles.

2.4. Pedagógiai tevékenység belső ellenőrzésének rendje

Ellenőrzésre jogosultak:

– óvodavezető,

– óvodavezető helyettes,

– csoportvezető óvónők,

– nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus.

Az óvodavezető ellenőrzéseit tervszerűen, folyamatosan, ismétlődő módon a napi munkafolyamatába építve végzi. Ellenőrzése mind az általános feladatokra, körülményekre, mind a pedagógiai tevékenységre kiterjed.

Az óvodavezető helyettes ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját, megbízás esetén egyéb ellenőrzéseket is elvégezhet.

Gyermekvédelmi felelős a munkatervben rögzítettek szerint.

Csoportvezető óvónők: gyakorlaton lévő óvónőjelöltek munkáját.

2.4.1. Értékelés módja

A dolgozók munkájának értékelése a látogatások; ellenőrzések alkalmával a látogatást követően történik.

Az óvodavezető tanévzáró értekezleten értékeli az óvónők csoportban végzett munkáját.

Jutalmazások általában évente egyszer, a Pedagógus Napon történik.

Az 1993. évi LXXIX. törvény Kt. 19. §~ának /4./-/6./ bekezdése a Közoktatási törvényben rendelkezett a pedagógusok minőségi bérpótlékáról. 1998. szeptember 1­-től az itt dolgozó pedagógusok 2/3-a részesülhet, amennyiben az általunk felállított kritériumoknak megfelel. Ez mindig egy adott tanévre szól, de az meghosszabbítható.

A minőségbiztosítási kör működése 2004. március 1-től:

3 fő részesül meghatározott minőségbiztosítási bérpótlékban határozott ideig, amely minden évben meghosszabbítható.

Az értékelés szempontjai:

– csoportban végzett munkája,

– legyen felkészült, alkotó, kezdeményező,

– önképzés, önértékelés,

– vállal-e plusz munkát,

– modell értékű,

– kapcsolatteremtés a szülőkkel,

– közös programok szabadidőben a szülőkkel, gyermekekkel,

– volt-e gyakorlósa,

– hány bemutató foglalkozást vállalt,

– intézményi rangsorolás,

– milyen megbízatása volt, van;

– továbbképzésen részt vett-e, munkaidő alatt vagy szabadidőben is vállalta.

2.5. Az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

Szakmai munkaközösség

A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési­-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató tervezéshez, szervezéshez, ellenőrzéshez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség saját ügyrendje szerint működik, óvodavezető a szakmai munkaközösség létrehozását nem írja elő.

Óvodai közösségek:

– gyermekcsoportok,

– nevelőtestület,

– technikai dolgozók,

– szülők közössége.

Esetlegesen a közigazgatási területen működő intézmények közötti kapcsolattartásra terjed ki.

Gyermekcsoportok között:

– közös ünnep; kirándulás;

– egymás munkájának megismerése,

– ajándékkészítés valósítja meg a kapcsolatot.

Gyermekcsoportok:

– nevelőtestület,

– házi továbbképzések,

– helyettesítések,

– csoportösszevonás formájának ismerik meg egymás munkáját.

Nevelőtestület:

– technikai dolgozók,

– tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

– munkatársi értekezlet,

– szakszervezeti értekezlet,

– nevelőmunka feladatainak, módjának megbeszélése.

Nevelőtestület -szülők:

– szülők,

– szülői értekezlet kétszer, illetve szükség szerint,

– családlátogatás,

– nyílt nap, fogadóóra;

– napi találkozások alkalmával informálódnak.

2.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az óvodában az alábbi ünnepélyek, megemlékezések kerülnek megtartásra:

– karácsony,

– farsang – nyilvános

– anyák napja – nyilvános, ­egyéni köszöntéssel

– évzáró ünnepély – nyilvános, csak a nagycsoportban

– kirándulás – csoportonként nyilvános

Megemlékezések

Amikor az óvónő megemlékezik az ünnep jelentőségéről:

– március 15.,

– május 1. – szabadtéri program – majális,

– október 23.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei:

– tanév elején ismerkedési nap a beérkező kiscsoportos gyermekeknek és szüleiknek

– Télapó – csoportonként, – óvónők bábjátéka

– farsang – műsor csoportonként, szülőkkel,

– húsvét – népszokások, – óvónők bábjátéka,

– gyermeknap – kirándulás, az óvónők szórakoztatják a gyermekeket bábjátékkal.

A 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet – a középületek fellobogózásáról – értelmében az óvoda épületét lobogózzák fel.

A nemzeti, nemzetközi ünnepeken a csoportszobákat díszítsék fel.

Az ünnepélyeken a gyermekek és a felnőttek is részt vesznek.

Az ünnepélyek megrendezése délelőtt vagy a délutáni órákban történjen. Ezeken a napokon szervezett tevékenységet nem tartanak.

Az óvodások csoportosan semmiféle felvonuláson nem vehetnek részt.

Társadalmi és egyéb szervezetek felkérésére a gyermekek legfeljebb félévenként egyszer – csak az óvoda nyitva tartási ideje alatt – szerepelhetnek egy-egy olyan műsorszámmal, amely külön felkészülést nem igényel.

Az ünnepélyek előkészítésében és megszervezésében az ünnepélyért felelős óvónő irányításával – a nevelőtestület minden tagja és szükség szerint a kisegítő személyzet is részt vesz.

2.7. Az óvodának a társadalmi környezetével való kapcsolattartás módjai

Együttműködés elsősorban a fenntartó, a gazdálkodási és felügyeleti szervekkel valósul meg.

Elsősorban a vezető feladata a kapcsolattartás:

– fenntartó Polgármesteri Hivatal,

– felügyelet,

– gondnokság,

– településfejlesztési és gazdasági osztály,

– közművelődési intézmények,

– üzemekkel, gazdasági egységekkel,

– szülőkkel.

A gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot a vezető és a gyermekvédelmi felelős látja el, de ez külön a gyermekvédelmi munka (2.2.5.) alatt megtalálható.

2.7.1. Óvodaszék létrehozható, ha

– a nevelőtestület,

– az intézmény fenntartója,

– a szülök 20 %-a kezdeményezi.

A megalakulás előkészítése a nevelőtestület és a szülők által választott 3-3 képviselőből álló bizottság feladata. Az óvodaszék 7 tagból áll.

A szülők, a nevelőtestület és a fenntartó 2-2 tagot delegál az óvodaszékbe, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezet 1 taggal képviselteti magát. Az 1993. évi LXXIX. törvény 60. §-ában meghatározott feladatokat tátja el.

2.7.2. Szülői Szervezet

Az SZSZ csoportonként működik. Választmány képviseli a szülők közösségét, mely munkaterv szerint dolgozik. Az óvodavezető az SZSZ elnöke, felelős az éves munkaterv elkészítéséért és annak betartásáért. Az óvodavezető az SZSZ=re véleményezési jogkört ruház.

Az SZSZ munkaterve az éves pedagógiai terv melléklete.

Szülők döntési jogai:

– a szülői munkaközösség képviseletében eljáró személyek megválasztása,

– szülők körében társadalmi munka szervezését kezdeményezhetik,

– a rendelkezésre álló pénzeszközből az óvodának nyújtandó támogatás, felhasználás módjának megállapítására javaslatot tehetnek.

Az  SZSZ véleményező jogköre

– Az óvodai munkarend, nyitva tartás megállapításában.

– A működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben.

– A helyi óvodai nevelési programról.

– A szülők többségét anyagilag is érintő ügyekben.

– Az óvoda-család kapcsolattartási rendjének kialakításában, formáiban.

– Szülői értekezletek témáinak meghatározásánál.

– Minőségirányítási programról.

Az óvoda helyiségeinek, felszerelési tárgyainak védelme, megőrzése valamennyi dolgozó kötelessége.

Az óvoda helyiségeit rendeltetésének megfelelően kell használni. Más célra átengedni nem szabad.

Amennyiben helyiség felszabadulna, feleslegessé válna, a gyermekek és a dolgozók életkörülményei javítására hasznosítjuk.

2.7.3. A nevelési – oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága

– a Szervezeti és Működési Szabályzatát,

– Házirendjét,

– az óvoda nevelési programját,

– a Minőségirányítási programot

a szülők az óvoda volt vezetői irodában tekinthetik meg.

A szülők az óvoda vezetőjétől vagy helyettesétől kérhetnek tájékoztatást a dokumentumokról.

A dokumentumok elhelyezéséről az óvodavezető tájékoztatja a szülőket a közös szülői értekezleten.

2.7.4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

A gyermeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a kaput nyitó egyénnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában, majd bejelentik az óvodavezetőnek.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadási és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

2.7.5. A Reklámtevékenységekről

A Közoktatási törvény IX. fejezet 122. §-ának 12. pontja kimondja, hogy az óvoda – az alapító okiratában meghatározott keretek között – a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, a következő rendelkezések figyelembevételével: az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

III.  BÉLYEGZŐHASZNÁLAT ÉS – KEZELÉS RENDJE

3.1. Cégbélyegzők mindazon bélyegzők, amelyek az intézmény hivatalos elnevezését tüntetik fel. A cégbélyegző helyett bármely nyomtatványon azonos értékűnek kell tekinteni az intézmény előrenyomott vagy géppel írt szövegét.

Az intézmény részéről elküldésre kerülő leveleken és más iratokon el kell helyezni az intézmény megnevezését, címét tartalmazó cégbélyegző lenyomatát.

3.2. A sorszámozott cégbélyegző beszerzéséről, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenként egyszeri leltározásáról az intézmény vezetője gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

A cégbélyegző nyilvántartása a lenyomat és átvétel igazolásával együtt az óvodavezetőnél elhelyezett nyilvántartó könyvben történik.

Átvételkor, a bélyegzőt átvevő személy a bélyegző lenyomata mellett feltünteti az átvétel időpontját, és aláírásával igazolja az átvétel megtörténtét.

A bélyegző visszavételezése a fenti rendnek megfelelően történik, a nyilvántartásban a visszavételezés megjelölés egyidejű feltüntetésével.

3.3. A bélyegző használatára az óvodavezető jogosult, önállóan, esetenként a bélyegző használatára az óvoda intézménnyel munkaviszonyban álló személyt feljogosíthat, írásban, így különösen a gazdálkodás körébe tartozó ügyekben az intézmény gazdasági vezetőjét.

3.4. Az átvevő személyesen felelős a bélyegző megőrzéséért. A bélyegző használója anyagi felelősséggel tartozik a használat során esetleges visszaélésekért, a felelősség korlátozása vagy kizárása semmis.

IV.  ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁG

4.1. Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Minden kimenő levél és kimenő irat cégszerű aláírásához az óvodavezető, vagy távollétében az általa aláírási jogosultsággal felruházott személy aláírása szükséges. Ezek alól kivételt képeznek a mellékletként csatolt együttműködési megállapodásban rögzített olyan kötelezettségvállalások, amelyeknél az ellenjegyzési feladatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője látja el.

Az aláírási joggal felruházott dolgozó aláírási jogát a feljogosítás korlátai között köteles gyakorolni, és az aláírási jog megszűnik, ha az aláírási jogot az óvodavezető írásban visszavonja.

4.2. Harmadik személyekkel folytatott tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, emlékeztetőket egyszemélyben az óvodavezető írja alá. Ha a tárgyaláson nincs jelen, a felek által készített iratot két megfelelő aláírási joggal felruházott dolgozó írja alá.

Amennyiben az iratokban olyan megállapodás kerül rögzítésre, amelynek elfogadására az intézmény képviseletében eljáró személy a megállapodás elfogadására nincs felhatalmazva, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben vagy a megállapodásban rögzíteni kell, és az irat csak az intézmény részéről történő cégszerű aláírás után lesz hatályos.

Az esetlegesen szóban vállalt kötelezettségeket írásban kell visszaigazolni.

4.3. A bankoknál vezetett számla feletti rendelkezésre az intézmény vezetője jogosult. Távollétében az intézmény gazdasági vezetője és a vezető helyettes együttes aláírással rendelkezhet a bankszámla felett, a vezető helyettesre átruházott feladatok ellátásához szükséges mértékben.

A gazdasági vezető, a vezető helyettes nevét és aláírását a pénzintézethez be kell jelenteni, és a bejelentési kartonok egy másolati példányát az intézmény vezetője köteles megőrizni.

V. ZÁRADÉK

A gárdonyi 1. sz. Óvoda módosításokkal egybeszerkesztett Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2004. 12. 01-én megismerte, megvitatta, és 100%-os szavazati aránnyal elfogadta.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot Gárdony Város Önkormányzata 52/2005. (III. 22.) sz. határozatával jóváhagyta.

VI. LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK

1.     Hatályba lépés időpontja: 2005. március 22.

2.     Felülvizsgálat:

·       Törvényi változás esetén

·       Ha a szülő kéri

·       Ha az óvoda dolgozója kéri

·       Ha a gyermekek 75% – át érinti

3.   Elfogadta: a Nevelőtestület

Dátum: 2004. december 1.

4.   Egyetértett: a Szülői szervezet

Dátum: 2004. december 1.

5.  Jóváhagyta: a Fenntartó

Dátum: 2005. március 22.