PÜNKÖSD HAVA Ikrek (V.21.-VI.20) TAVASZUTÓ HÓ
Május elseje. ősi tavaszünnep, a majálisok napja. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben töltik, s hajnalban hazajőve feldíszített májusfát állítanak kedvesük udvarába.
Az emberek az egész napot vidám táncmulatságok közepette a szabadban töltik.
1889 óta a munkásság nemzetközi ünnepe – mások szerint pont a munka értékének szűk kör számára önkényes elvételét célzó háttérmozgalmak egyik titkos szervezetének, az illuminátus szabadkőműves rend 1776-os megalakulásának évfordulója. Ezek szerint a „nagy francia elhomályosodás” már az Ő munkájuk eredménye, majd számos meghatározó történelmi esemény, mely mind a hagyományos értékek megdöntését szolgálta.
4. Flórián. Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi mádon gyújtottak „új tüzet”. Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, a kovácsok és a serfőzők patrónusa.
6. János. „Babevő János” napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét.
12. Pongrác. 13. Szervác. 14. Bonifác. A fagyosszentek napjai az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A májusi fagyok a gyümölcsösökben, a veteményekben sokszor nagy pusz-títással járnak, ezért tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek ellenük.
15. Zsófia. Erre a napra esőt jósolnak.
16. János. Nepomuki, vagy népiesen „neszepuszi” János a vízenjárók patrónus. Hajósok, halászok, vízimolnárok ezen a napon tűzijátékos felvonulást tartanak.
25. Orbán. Ekkor kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek „Orbán bogarai”. Donát mellett a vin-cellérek, szőlősgazdák védőszentje, szobra gyak-ran található a szőlőhegyeken. Ha Orbán jó időt hoz, akkor szobrát felvirágozzák, ha rosszat, akkor besározzák. Sok helyen az utolsó fagyos-szentnek tartják. Ha „kiseprűzik” Orbánt, nem lesz már hideg.
Ebben az évben a Pünkösdvasárnap időpontja 2012. május 27.
Pünkösd. Neve arra utal (pentekoszt = ötven), hogy húsvét után ötven nappal következik.
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.
A nyárkezdet ünnepén a különféle versenyes sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király” -nak választják.
Kislányok ezen a napon tartják a pünkösdkirálynőjárást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynő-nek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.
Népszokások részletesebben:
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.[3]
Májusfa:
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.[4]
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Pünkösdi király:
Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Tavaszköszöntés:
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Pünkösdi királynéjárás:
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Pünkösdölés:
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás:
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
Csíksomlyói búcsú – az idén május 26.:
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
És végül részlet Fenyvesi László 2011. Karácsonyakor megjelent “Lélekből jövő madár” című könyvének “Születni májusban” című verséből:
