Szent György hava – Aphrodité hava
Bika hava
A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, l. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
1. Hugó napja /bolondok napja
A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották, vidáman, mókázással ünnepelték ekkor a tavaszt, a természet újjáéledését. Mióta azonban a naptárreformmal január 1-je az év kezdete, csak komolytalan újévként – bolond napként tartják számon.
A néphit szerint munkára nem alkalmas, mert nem lenne eredménye.
Ilyenkor általában ugratták egymást a felnőttek, elsősorban azonban a gyerekeket tréfálták meg. Aki beugrott, azt kicsúfolták:
„Április bolondja, május szamara!”
A hagyomá
nyos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, azt mondták, ha ilyenkor vetnek, nem lesz szerencsés a termés.
11. A költészet napja
József Attila születésnapja. A magyar költészet napját 1964-ben ünnepelték először.
12. Száznap, Gyula napja
Ez az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.
14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg először a kakukk, és a pacsirta.
22. A Föld Napja
1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szűkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek.
24-25. Húsvét
Jézus keresztre feszítése, majd feltámadása. A keresztények legfontosabb ünnepe.
Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Legkorábban március 22., legkésőbb április 25.
A legnépszerűbb húsvéti népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal.
„Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig az meg sem áll.”
24. Szent György napja
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált.
A György kultusz a sárkánnyal, a gonosszal viaskodó szent legendájából származik.
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában – hagyományosan nálunk is – a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
A lányok hajnalban kimentek a mezőre, és kötényüket, lepedőt, vagy vászonabroszt húzgáltak a harmatban. Az átnedvesedett ruhát utána kicsavarták. Az így összegyűjtött harmatból aztán cseppentettek a kenyértésztába, hogy szebbre süljön a kenyér, vagy vittek a vetésre, hogy szebb legyen a gabona.
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint Szent György napkor fontos odafigyelni a mennydörgésre. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész évben az eső.
„Szent György napján hulló eső aranyat ér.”
„Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse.”
25. Pál
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál-fordulás – télfordulás”.
25. Márk napja
A kukoricavetés, búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használták. Azt tartották, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, a béka, akkor jó termés várható.
„Áprilisi esőzés kergeti a fagyot.”
„Ha áprilisban az ég zeng, jó és hasznos időt jelent.”