BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ HÓ – JÉGBONTÓ HAVA – HALAK HAVA
2. Vizes Élőhelyek Világnapja
A Ramsari Egyezmény Állandó Bizottsága 1996-ban nyilvánította február 2-át a Vizes élőhelyek világnapjává, annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, amelyben a kormányok a biológiai sokféleség megőrzése érdekében felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény mára a vizes területek általános védelmére irányuló világkonferenciává bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s azóta huszonhárom különösen védett területet jelölt ki, köztük a Velence és Dinnyési Természetvédelmi Területet.
2011 jelmondata: „Erdők a vízért és a vizes élőhelyekért”.
2. Gyertyaszentelő.
A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűzkultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.
„Gyertyaszentelő, ha havas, nem messze a tavasz”
„Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke.”
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban felmelegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik. Ha nem látja meg az árnyékát, akkor korai tavaszra számíthatunk.
„Ha a medve szép időt lát, tovább folytatja az álmát.
De, ha hideg csúf az idő, akkor már a tavasz megjő!”
3. Balázs.
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
A diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a „balázsolás” is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.
6. Dorottya.
Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyára.)
Időjósolás is fűződik hozzá: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” a fagyot.
11. Elek.
Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja – ilyenkor a hegyeken nagy tüzet gyújtanak a gonosz elűzésére.
14. Bálint.
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.
A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek.
Újabban nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek nyugat-európai ünnepét.
16. Julianna.
Dorottya ellenkező napja.
19. Zsuzsanna.
Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.
24. Jégtörő Mátyás.
„Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akkó ront”.
A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájá”-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
Farsang.
Idejét úgy számolják ki, hogy az első tavaszi (II. 21. utáni) holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat-hetet (a böjt idejét).
A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás fűződik hozzá (kongózás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.).
A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rá-következő néhány napra, „farsang farkára” esik: így húshagyó keddre, a böjt kezdetére, hamvazó szerdára, a dologtiltó napra, amit böjtfogadónak is neveznek. Ezen a napon tartják a keresztények a „hamvazkodást”.
A húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és a korpából készült leveseket.
és BUSÓJÁRÁS 2011. március 3-8. Mohács
www.mohacsibusojaras.hu