Gárdony,

Posta utcai Óvoda

Vissza a kezdőoldalra

 

 

Helyi Óvodai Nevelési Program

 

 

I. BEVEZETŐ

        1.Törvényi háttér

        2.Helyzetelemzés

        3.Személyi feltételek

        4.Tárgyi feltételek                                                                                       

II.A NEVELÉS ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS TERVE

        Gyermekkép

        Az óvodai nevelés feladata

        Gondozás    

        a.Egészséges életmódra nevelés

        b.Érzelmi és értelmi nevelés

        c.Szocializáció

        Az óvodai élet megszervezése

        A tehetséggondozás

III.TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

        1.Játék

        2.Ének – zene, énekes játék

        3.Rajz – mintázás – kézimunka

        4.A külső világ tevékeny megismerése

        5.Mozgás

        6.Munka

        7.Tanulás

        8.Hagyományok, ünnepek

IV.AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

        1.Az óvoda és a család

        2.Az óvoda és az iskola

V.GYERMEKVÉDELEM

VI.SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

VII.A HELYI ÓVODAI PROGRAM FELTÉTEL RENDSZERE

        1.Objektív feltételek

        2.Szubjektív feltételek

VIII.ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

IX.Összegzés

 

 

I. BEVEZETŐ                                                                              

I.1.Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról a 2003. évi LXI. törvény rendelkezik, melynek szellemében kell átdolgoznunk a nevelési programjainkat.

A törvény 47. §-a pontosan és egyértelműen meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia a programnak.

E nevelési év másik fontos feladata az óvodák minőségirányítási programjának elkészítése, melyben meg kell határozni az óvoda működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az óvodák minőségirányítási programjának összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.

A közoktatási törvény 6. §-a a tankötelezettségről a következőket határozza meg:

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, - tankötelessé válik.

Az óvoda 5 éves kortól kötelező. Az 5. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részesülnie.

Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség eléréséig nevelő intézmény, melyben az óvodai nevelés egységes folyamat.

Az óvodai csoportok szervezésére vonatkozó változások elsősorban a létszámhatárok túllépésére vonatkoznak.

A maximális csoportlétszám 25 fő. Az új előírás szerint a maximális létszám feletti gyermekek nem vehetők figyelembe a normatív hozzájárulás meghatározásakor.

Az adatkezelésről szóló rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy a gyermekkel kapcsolatosan milyen személyes adatokat kell nyilvántartani az óvodában, és az adatok milyen körben továbbíthatók.

Az óvodában dolgozókat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel kapcsolatosan minden olyan információt illetően, amelyről a hivatásuk gyakorlása során szereztek tudomást. Ez a titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll.

A közoktatási törvény 40.§-a rendelkezik az óvoda házirendjéről, melyet 2004. december 31-ig felül kell vizsgálni.

Az óvoda házirendje a gyermeki jogok gyakorlásával és a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

A házirendet nyilvánosságra kell hozni, egy példányát az óvodai beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, erre legkorábban 2005-ben kerülhet sor.

A közoktatási törvény 4.§-a a gyermek hátrányos megkülönböztetésének minősülő különbségtételről rendelkezik.

Tilos a hátrányos megkülönböztetés a gyermek, vagy hozzátartozó színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai, vagy más véleménye, társadalmi származása, vagyoni vagy jövedelmi helyzete alapján.

Az óvodai és a fenntartói döntéseknél a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni.

Az 1993. évi LXXIX. Törvény 94. §-a harmadik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kormány a 497/1996-os rendeletében kiadta az óvodai nevelés országos alap-programját.  (lap tetejére)

2.Helyzetelemzés

Gárdony város 3 település összeolvasztásával jött létre. A mi óvodánk, az I. sz. Óvoda Gárdony szívében található, nem messze a Velencei-tó partjától.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza az óvodában folyó pedagógiai munka alapelveit, melynek segítségével és szellemében elkészítettük nevelési programunkat, amit 1999. szeptember 1-től alkalmazunk nevelőmunkánk során.

Jelenleg tiszta életkorú csoportokkal működünk. A gyermeklétszám 100-110 fő között mozog. A mindenkori kiscsoportosok a 3. életévük betöltése után kezdik meg az óvodai életet, tehát folyamatosan, a tanév végére érik el a csoportok a tényleges létszámot.

Többségben helyi lakosok, de 2-3 éve több velencei lakos is igénybe veszi intézményünket.

A következő években tendenciát látunk a tiszta életkorú csoportok mellett vegyes életkorú csoportok létrehozására is, melyre az Oktatási Törvényben foglaltakra nézve a gyermeklétszám alakulása miatt lesz szükség.

A nevelőtestületünk jól szakképzett óvodapedagógusokból áll, akik elkötelezettek a minőségi munka, a partneri együttműködés és saját maguk önképzése iránt.

Célunk továbbra is egy olyan óvoda üzemeltetése, ahol a családias légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játéktevékenységbe integrált képességfejlesztés és tanulás, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az elkötelezettség és elhivatottság a legfontosabb szempont.

Az 1993. évi oktatási törvény biztosítja intézményünk szakmai önállóságát, mellyel éltünk is; saját magunk készítette nevelési programmal dolgozunk.

Óvodánk nyitott, folyamatosan fejlődő, befogadó intézmény, melyet továbbra is szeretnénk megtartani. A benne dolgozó pedagógusok is folyamatosan vállalják a szakmai továbbképzéseket, ezzel is megfelelve a kitűzött céloknak.

Hiányoljuk a dajkák szakképzését, mert ők is a gyermekekkel közvetlenül az óvodapedagógus munkáját segítve dolgoznak, számukra is fontos lenne a kor követelményeinek és elvárásainak való megfelelés.

Fontosnak tartjuk a partneri együttműködést a szülői házzal, a fenntartóval, az iskolával, a Nevelési Tanácsadóval, az óvoda orvosával és a tágabb környezettel.

Programunk a gyermekek és szülők számára lehetőséget biztosít szolgáltatások igénybevételére, melyet szívesen vesznek és igényelnek is, mivel a néptánc, az úszásoktatás és a tartásjavító gyermektorna hozzájárulnak a gyermek egészséges testi-lelki fejlesztéséhez, jól kiegészítve a pedagógusok fejlesztő munkáját.

Óvodánk nagycsoportosai és pedagógusai a város rendezvényein folyamatosan szerepelnek (Öregek Világnapja, Mikulás, Karácsony, Anyák napi megemlékezések, Gárdonyi napok).

2003. május 1-től önállóan megindítottuk konyhánkban a HACCP Minőségbiztosítási Rendszert.

Intézményünk 2003.december 1-től vezette be az ISO Minőségbiztosítási Rendszert. (lap tetejére)

3.Személyi feltételek

A nevelő-oktató munkát az 5 csoportban 11 óvónő végzi. 10 óvónő csoportban, 1 függetlenített vezetőként, heti 6 óra kötelező óraszámmal dolgozik.

Jelenleg 4 kolléganő van GYED-en, GYES-en, akiket óvodapedagógiai végzettséggel rendelkezőkkel helyettesítünk.

A csoportok óvónői heti váltásban dolgoznak.

Minden csoporthoz 1 dajka tartozik, a konyhában 1 szakácsnő, 1 kisegítő, 1 élelmezésvezető dolgozik. Az óvoda belső-külső állagát karbantartó felügyeli, napi 4 órában. Az óvoda rendjéért, tisztaságáért egy 8 órában, és egy 4 órában foglalkoztatott takarítónő felel.

A 277./1997. (XII.22.) Kormányrendelet rendelkezik a pedagógusok 7 évenkénti továbbképzési lehetőségeiről, melyben 120 órát kell teljesítenie minden alkalmazottnak.

Mindenki örül ennek a lehetőségnek, és azon vagyunk, hogy minél többen szerezzenek szakvizsgát abból a témából, ami igazán az egyes óvodapedagógusok érdeklődési körébe tartozik. Ezzel nem csak a maga tudását gyarapítja, az intézmény szakmai kvalifikáltságát is emeli.

4.Tárgyi feltételek

Óvodánk végleges formáját 1997. novemberében nyerte el. Addig külön, két épületben (nem messze egymástól), működtünk.

Ma már azt mondhatjuk, hogy részben a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények között dolgozhatunk. 4 csoportszobánk az előírásoknak megfelel (méret, m2, világosság, gyermeklétszám). 1 csoportszoba méretben és m2-ben kisebb, mint az előirt, de oda mindig a legkevesebb létszámú csoportot tesszük, így próbáljuk áthidalni az esetleges problémákat.

A tetőtérben olyan helyiséghez jutottunk, amely számunkra nagyon jó. Ott a nagymozgásos játékokat, a mindennapos testnevelést, a testnevelés foglalkozásokat, zenefoglalkozásokat, és nem utolsó sorban összejöveteleket, nevelési értekezleteket, szülői összevont értekezleteket, (farsang, fenyőünnep, évzáró), az óvoda nyilvános szerepléseit is megtarthatjuk.

Működésünk az önkormányzat által biztosított.

A csoportokba járó gyermekek szülei, amiben tudják, segítik a csoportjukat, az óvodát (nyári tisztasági meszelés, udvari játékok festése, bútor áthúzás, gyümölcs, zöldség, lekvár, szörp felajánlás, növények adása).

A foglalkozásokhoz a szakmai eszközök a korszerű követelményeknek megfelelnek, csak mennyiségileg kell fejleszteni azokat, melyet próbálunk az éves költségvetésbe folyamatosan betervezni, így minden tevékenységi formára rákerül a sor.

A bábkészítés, a mesejelenetekhez az eszközök készítése mindig folyamatos. (lap tetejére)

 

II.A NEVELÉS ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS TERVE

Gyermekkép

Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény.

„A gyermek minden, tehát a jövendő.” (Móra)

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, az életkori sajátosságok és az egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

„A gyermek csak akkor lehet boldog, ha kialakíthatja, fejlesztheti, őrizheti saját egyéniségét, ha azt adhatja, ami az Ő karaktere.”

A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként, a kisgyermekek nagy többsége az óvodáskor végére éri el az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, megfelelve a testi, lelki, szociális kritériumoknak.

Olyan gyermekek nevelésével szeretnénk foglalkozni, akik szeretettel, örömmel, jókedvűen jönnek óvodánkba, s készek a befogadásra, az óvónők pedig készek a gyermeki személyiség spontán és tervszerű fejlesztésére.

Óvodakép

Óvodánkban megteremtjük, biztosítjuk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkört. A családi nevelés kiegészítője, a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítője, a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve.

Megteremtjük a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység és játék lehetőségét, azon keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítését.

A fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk.

Célunk egy olyan óvoda működtetése, ahol a családias légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játékba integrált képességfejlesztés és tanulás, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az idejáró gyermekek és szülők elégedettsége a legfontosabb szempont.

A szülők kérésére – egyéni világnézet tiszteletben tartásával – a gyermekek vallásos nevelését hitoktatás szervezésével oldjuk meg.

Megszervezzük az úszásoktatásokat a gyermekek testi fejlődésének érdekében. Több gyermeknek szüksége van tartásjavító tornára, melyet tanfolyamot végzett óvodapedagógus tart.

Ápoljuk a helyi hagyományokat (Gárdonyi Napok), megtartjuk a gyermeknapot, sportrendezvényeket szervezünk.

Megismertetjük a gyermekeinket a tágabb környezetünkkel, a szépséges Velencei-tó madár és állatvilágával. (lap tetejére)

Az óvodai nevelés feladata

Az óvodai nevelés feladata, hogy biztosítsa a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a testi és lelki szükségletek kielégítését.

Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges változatos tevékenységet, melynek fő vezérelve a játék. Cselekedve, tapasztalva, minél több érzékszerv bevonásával alapozzuk meg észrevételeinket. Életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, ismereteikre építve fejlesztjük az ismereteiket, melyeket a gyermek saját érzelmi világából merítünk.

Alapelveink közé tartozik, hogy a gyermek éréséhez igazodunk a fejlesztésben, igyekszünk minél korábban feltárni az egyéniséget meghatározó képességeket, és ha szükséges,  szakemberek segítségét is igénybe vesszük (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus).

Valamennyi nevelési terület célja a gyermek legoptimálisabb fejlesztése, emocionális, szomatikus, mentális és szociális téren egyaránt.

Kiemelt feladatunk az egész nap folyamán az anyanyelvi nevelés, illetve a kommunikációs képesség fejlesztése (artikuláció tisztasága, beszédmegértés, összefüggő szövegalkotás, szóbeli kapcsolatfelvétel felnőttekkel, gyermekekkel, párbeszédek a különböző tevékenységek folyamán.

Következetesen formáljuk és fejlesztjük az erkölcsi szokásokat, a gyermekek viselkedéskultúráját. Elősegítjük a gyermekek pozitív önértékelését. Szociálisan is érett legyen az iskolakezdésre, képes legyen az elfogadásra, együttműködésre, a kapcsolatteremtésre. Legyen kitartása, önfegyelme, tudjon önállóan feladatot elvégezni, legyen képes figyelmét irányítani. Ismerje testét, testrészeit, a téri irányokat. Értelmi fejlettsége tegye lehetővé a környezet értékeinek befogadását.

Célunk a gyermekek igényének felkeltése a kellemes, nyugodt környezet létrehozására, a helyes életritmushoz való közelítés igényének alakítására törekvés, érzelmi biztonság érzetének nyújtása. Önállósági és öntevékenységi vágy alakulásának segítése, pozitív magatartási modellek, tevékenységek, konfliktusmegoldó képességek alakítása. A „másság” elfogadása, egymás iránti bizalom kialakítása. Csoportszokásokhoz való alkalmazkodás képességeinek fejlesztése, alapvető táplálkozási, pihenési, testápolási, öltözködési, mozgásos szokások modelljeinek bemutatása, civilizált, kultúrált életmód szokásainak elsajátítása. A család nevelőmunkájának és az óvodai nevelésnek a közelítésére való törekvés.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek önállóan tudja kielégíteni alapvető szükségleteit, tudjon kapcsolatot teremteni. Az óvodáskor folyamán lejátszódó énfejlődési mechanizmusok tudatában a gyermek vágyait fokozatosan hozza összhangba a valósággal. Alakuljon szokásrendszere, fogadja el a közösséget, alkalmazkodjon társaihoz, környezetéhez, törekedjen egészsége megőrzésére. Legyen képes figyelmét irányítani. Ismerje testét, testrészeit, a téri irányokat. Értelmi fejlettsége tegye lehetővé a környezet értékeinek befogadását. (lap tetejére)

 

Gondozás    

a.Egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életmód alakítása

Gondozás, testi-lelki szükségletek kielégítése

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatunk a gyermek testi fejlődésének elősegítése:

-a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

-a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,

-a gyermek egészségének védelme, edzése.

A testi fejlődés elősegítése nem valósulhat meg az egészséges környezet nélkül. Óvodánk nagy udvarral rendelkezik, amely parkosított. Fák, bokrok, füves terület teszi alkalmassá, hogy gyerekeink minél több időt tölthessenek a szabad levegőn. Udvari játékaink segítik, hogy nagyfokú játék- és mozgásigényüket kielégíthessék. Óvodánk környezete alkalmas kirándulásokra, sétákra, a parkok, a tópart, szemben a Velencei-hegység szép hátteret biztosít szabadidős tevékenységekhez. A napirend biztosítja gyermekeink helyes életritmusát. Legfontosabb feladatunk a lehető legnagyobb önállóságra nevelés.

A gyermekorvos rendszeresen ellenőrzi étlapjaink összetételét az egészséges táplálkozás kritériumainak szigorú vizsgálatával. Konyhánkon a szűkös körülmények ellenére mindent tegyenek meg dolgozóink a változatos, jóízű, megfelelő tápanyagtartalmú ételek elkészítésére. Minden gyermek annyi ételt fogyasszon, amennyi jólesik. Külön odafigyelünk azokra a gyermekekre, akiknek a családi helyzete szociálisan hátrányos, hogy megismerkedhessenek az új ízekkel, megfelelő kalóriához jussanak. Nagy gondot fordítunk a vitaminokra, a friss gyümölcsök megfelelő mennyiségére.

A testi higiénia családonként változó. Feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózhatása, megismertetése valamennyi testápolási teendővel. Majdnem minden csoportnak tudjuk biztosítani a külön mosdót, öltözőt. Szeretnénk elérni, hogy étkezés után mossanak fogat gyerekeink.

Rendszeres, alapos takarítással igyekszünk kivédeni a fertőzéseket. A gyermekorvos és a védőnő legyen segítségünkre a fertőzések, kisebb veleszületett rendellenességek időbeni felismerésében és korrekciójában.

Óvodánkban lehetőség van a rendszeres testedzésre, amíg az idő engedi, az óvoda udvarán, később az emeleti aulában. Célunk a gyermekeink testi képességeinek optimális fejlesztése. Szeretnénk nyugodt pihenést biztosítani a délutáni pihenéshez.

Célunk a nyugodt, kiegyensúlyozott életmód kialakítása, alvás és pihenés szükségletek kielégítése. A környezet tisztántartására, rendjére való törekvés. A szervezet ellenálló képességének növelése, a helyes testtartás elsajátítása. Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés. A helyes táplálkozási szokások kialakítása, a kultúrált étkezés illemszabályainak megismertetése, egészségmegőrző szokások kialakítása. Öltözködési szokások fejlesztése.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek legyen  önálló a tisztálkodásban, a vécé használatában, a fogápolásban, az öltözködésben, (helyes sorrend),az önkiszolgálásban, a hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruha kiválasztásában.

Megfelelően használja az evőeszközöket, az óvoda helyiségeit, a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket.

Tudjon cipőt fűzni, kötni, tudjon gombolni, tisztítani, hajtogatni ajtót nyitni, csukni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

Ismeri a kultúrált étkezés szokásait, a zsebkendő használat módját, ruhája tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módjait.

Segít a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésében, a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységben.

Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a gyermekek testi épségének védelme. Udvarunkon esztétikailag is fejlesztjük gyermekeink szépérzékét. A pénzügyi kerethez igazodva bővítjük az udvari felszereléseket. Biztosítjuk a gyermekek ivóvíz szükségletét az udvaron is.

A gondozás területén a régi épületszárny három csoportja között szükséges a napirend összehangolása. (lap tetejére)

b.Érzelmi és értelmi nevelés

Minden gyermek életkori sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért fontos az érzelmi biztonság, a derűs, szeretetteljes, családias légkör biztosítása.

Az óvodás gyermek pszichés sajátossága, hogy a környezetből azokat az ingereket választja ki és szintetizálja észleléssé, amelyek érzelmileg közel állnak hozzá. A felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat nyújtja a gyermekek számára az indítékot és a közeget cselekedeteikhez. A 3-6 éves gyermek a felnőttel kapcsolatot teremt, megnyílik, elmeséli élményeit, kifejezi gondolatait. Célunk, hogy kialakítsuk bennük az igényt a megnyilatkozásra, készséget a szóbeli kapcsolatteremtésre, ez a kapcsolat vezet át a kortárs kapcsolatok nyelvi kommunikációs helyzeteihez. Didaktikus játékokkal tetszőlegesen bővíthetik, kapcsolhatják össze óvónőik a funkció örömének szakaszától egészen a tréfás nyelvtörő játékokig, melyek már a beszéd motoros szakaszának differenciált működését jelzik.

Legfontosabb célunk, hogy a nap folyamán elérjük azt, hogy a gyermek szeressen beszélni, hogy beszéde alkalmazkodjék az éppen felmerülő aktuális beszédhelyzethez. Legfontosabb annak felismerése, hogy ugyanazt az élményt mindenki másképp ragadja meg, más hat rá, más-más részlet kerüli el figyelmét, más úton juthat el a lényegig. Ebből következik, hogy élményeinket különböző módon, különböző formában lehet megfogalmazni, kifejezni, mások számára átadni.

Mindezek a foglalkozásokba beleszőhetőek, ismert elemek, módszerek, egy koncepcionális keretre illeszkedő, céltudatos alkalmazást feltételeznek az óvónőktől.

Célunk az érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt, a testi, szellemi egység fejlesztése, megőrzése. A gyermek kognitív képességeinek fejlesztése, a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. Differenciált, egyéni képességek fejlesztése, kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése. Az énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése. Önálló gondolkodásra nevelés. Vizuális percepció (formaérzékletek, forma-észlelések) fejlesztése. Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása. Figyelemkoncentráció fejlesztése.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

A gyermek törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére, próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. Rendelkezzen problémamegoldó-felismerő képességekkel. Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. Vegyen részt különböző tevékenységekben. Segítséggel javítsa ki tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. Törekedjen az önértékelésre. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. (lap tetejére)

c.Szocializáció

Nagyon fontos ebben az életkorban a közös élményekhez juttatás, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését.

Feladatunk a gyermek nyitottságának felismerése, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben, a környezetben megmutatkozó jóra, szépre, és azt tisztelje, becsülje. Nagyon nagy jelentőségű az óvodapedagógus modell értékű viselkedése, mely a gyermek magatartását formálja.

Ha a gyermeket kedvező érzelmi hatások érik már az óvodába lépéskor, könnyebben megnyílik a pedagógus előtt. Feladatunknak tűztük ki a megismerkedést az óvodába járás előtt, a gyermek otthonában, az óvodában. Családlátogatást végzünk, hogy megismerhessük a gyermek otthoni körülményeit, amelyből sok következtetést lehet levonni. Minden alkalmat megragadunk, hogy gördülékenyebbé tegyük a gyermek első találkozását az óvodával. Későbbi feladatunk a másság és egymás elfogadására nevelés. Az együtt érző, segítőkész, figyelmes és udvarias viselkedést pozitív mintaként állítva célszerű bemutatnunk az egész óvodai élet folyamán. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekeknél a viselkedéskultúra, a környezetesztétika, az öltözködési, étkezési kultúra terén mutatkozó hátrányt igyekszünk pótolni. Hazaszeretetre, humanizmusra, szűkebb környezetünk szeretetére nevelünk.

Célunk a barátságos, derűs légkör alakítása, az erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, együttérzés, kitartás, felelősségtudat, feladattudat).

Társas kapcsolatok jellemzői:

Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő-gyermek, gyermek-gyermek), biztonságérzet, alá-, fölé-, mellérendeltségi helyzetek elfogadása, tolerancia kialakítása egymás iránt.

Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

A gyermek legyen önálló a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás. Legyen önálló a véleménynyilvánításban, a döntésekben, választásokban, vállalt feladatai elvégzésében.

Váljon tisztelettudóvá a viselkedése. Ismerje és értse az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Igazmondásra törekedjen. A Megkezdett munkáit fejezze be. Legyen képes a belátásra. Működjön együtt a közös cél érdekében. Örüljön a csoport közös sikereinek.

Társas-kapcsolataiban ajánlja fel segítségét a felnőtteknek, társainak. Szívesen tevékenykedjen a csoport érdekében. Érdeklődjön társai és a felnőttek iránt. Legyen képes egyéni érdekeit alárendelni a csoport érdekeinek. Legalább 1 társkapcsolattal rendelkezzen. Legyen figyelemmel a felnőttek, gyermekek iránt. Fogadja el az alá-, mellé-, és fölérendeltségi helyzeteket. (lap tetejére)

Az óvodai élet megszervezése

 Nagy hangsúlyt fektetünk a kicsik beszoktatására, hiszen nem mindegy, hogy milyen hatás éri a kisgyermeket az első találkozáskor.

Már a beiratkozáskor igyekszünk bensőséges hangulatot kialakítani, ahol a gyermek könnyen megnyílik. Ezt követi az első szülői értekezlet, ahol a szülőknek bemutatjuk az egész óvodát, a lehetőségeinket. Tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen programmal dolgozunk, mit tudunk nyújtani. Próbáljuk a szülők, a gyermekek szorongásait oldani, tanácsokat, alternatívákat nyújtva a beszoktatás lehetőségeihez.

Szeretnénk elérni, hogy zökkenőmentesen, zavartalanul történjen a beszoktatás. Ez a szülőknek, gyermeknek, pedagógusnak egyaránt megkönnyebbülést jelent.

A közösségi nevelés a gyermekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt az óvodában a jól összeállított napirend szolgálja. A jó napirend a gyerekek egészséges fejlődését biztosítja, melyben a legtöbb időt a játék tölti ki, ehhez a keretet a folyamatos napirend biztosítja. Igyekszünk a napirendet úgy összeállítani, hogy a csoportok összhangban, egymáshoz igazodva tudjanak működni. Főleg a régi épületszárnyban lévő csoportokra vonatkozik, mert ott a gondozási teendőket, mosdóhasználatot mindenképpen rugalmasan kezelve kell kialakítani. Itt mindhárom csoportnak együtt kell használnia a mellékhelyiségeket és a két mosdót. Tehát a napirendjüket is ennek szellemében kell összeállítani. Az új épületszárnyban lévő csoportoknak ilyen szempontból nem kell egymáshoz igazodniuk, mivel mindkét csoportnak külön mosdó és vécé helyisége van.

Nagyon oda kell a tervezéskor figyelni, a testnevelés foglalkozások időpontjára, melynél minden csoport az óvoda közös auláját veszi igénybe. Óvodánkban a csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a szülők, az óvónők igényét, tiszta csoportokat állítunk össze, csak ha nagyon muszáj, akkor lesz vegyes életkorú csoport. Jelenleg is tiszta csoportokkal dolgozunk.

Célunk a napirend, heti rend alakításánál mindenképpen az, hogy a legtöbb időt a játék töltse ki, általa fejlődjenek, alakuljanak a gyerekek.

Beépítjük minden napra a mesét, délelőtt, ebéd után, foglalkozás keretében minél több mesét, verset halljanak.

A játékidőben van lehetőség a logopédus igénybevételére.

Azokkal a gyerekekkel, akiknek szüksége van rá, heti két alkalommal az óvoda külön erre a célra berendezett termében foglalkozik a logopédus.

A fejlesztő foglalkozásra, akinek szüksége van, továbbra is igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó segítségét, ahová a szülő viszi el a gyermekét. (lap tetejére)

A tehetséggondozás

A tehetség érték az egyénnek, környezetének, a hazájának, sőt az egész emberiségnek. Ezért a pedagógus fontos feladata, hogy hozzájáruljon a gyermekek tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához.

Tudatosan próbáljuk a produktumokban, a teljesítményben a tehetséget nyilvánvalóan bizonyító egyediséget, átütő erőt felfedezni, és az adottságokat képességekké fejleszteni.

Az óvodapedagógus feladata biztosítani a fejlődéshez a lehető legkedvezőbb feltételeket, az adott képességnek megfelelő tevékenységet, és felkelteni a vágyat, a motivációt a fejlődésre.

A hátrányos helyzetű gyermekek

Hátrányos helyzetűnek tekintünk egy gyermeket akkor, ha fejlődéséhez nem adottak a szükséges feltételek, és emiatt a társadalmi érvényesülés útján jelentős hátránnyal indul.

A hiány, a hátrány az alábbi területeken jelentkezhet:

- nem kielégítő fizikai körülmények, anyagiak hiánya;

- kulturális hátrány;

- érzelmi-pszichés szükségletek kielégítetlensége.

Az óvodapedagógus feladata a hátrányos helyzet mind korábbi felismerése, körülhatárolása; a hátrányos helyzetű gyermekkel való célzott, személyre szóló foglalkozás; a hátrány csökkentése.

Fontos teendőnk, hogy a szülőket megnyerjük az együttműködésre. Mély empátiával közeledve próbáljuk elnyerni bizalmukat, mindvégig a gyermek érdekeit szem előtt tartva.

A jó gyermek-óvónő, óvónő-szülő kapcsolat segítségünkre lehet a beláttatásban. Ez elengedhetetlen feltétele a motiváltság erősítéséhez a hátrány ledolgozásában. A kölcsönös tiszteleten, bizalmon alapuló személyes kapcsolat sok érzelmi energiát adhat a gyermeknek.  (laptetejére)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    

 

III. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

1.Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

A játék a gyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek a nap folyamán hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.

A gyermek játszótársa először a felnőtt, a szülő, az óvónő.

Célja a gyermekek legfőbb tevékenysége, örömforrása, testi, lelki szükségletek kielégítése. Hozzásegíti a gyermeket a valóságnak, az emberek viselkedésének, egymás közötti viszonyának megismeréséhez. Életszerű helyzeteket eljátszva a gyermek átveszi a felnőttek szerepét, magatartásbeli, erkölcsi vonásait, kitartásra, felelősségtudatra nevelődik.

A személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

Az Óvodapedagógus feladata:

Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, segíti a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Megteremti a megfelelő légkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosít a különböző játékformákhoz.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Elfogadják egymás elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy játékszerről. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét, és különféle kapcsolataikat.

Önállóak a játék közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

A létrehozott eszközt minden esetben felhasználják a játékban, dramatizálásban. Képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására.

A fejlesztés tartalma:

1.A gyakorlójáték során a gyermekek tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el. A gyakorlójáték a közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi.

2.Szerepjáték: Fogadják el és tartsák be a játékszabályokat. A környezet jelenségeit , eseményeit építésék be önálló vagy csoportos játékukba.

3.Barkácsolás: Végezzenek egyszerű javításokat játékokon. Segítséggel készítsenek játékot,  ajándéktárgyakat.

4.Dramatizálás, bábozás: Készítsenek egyszerűbb bábokat. Bábozzanak önállóan is. (Mese, történet és bábválasztás).

5.Építő, konstruáló játék: Rakosgassanak, szereljenek, egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével

6.Szabályjáték: Verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önállóan figyeljenek a szabályra.

1.Mese – vers

Célja az örömforrás, örömteli tevékenység, a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív  személyiségjegyek kialakítása a mese, versélmények segítségével. A belső képteremtés képességének kifejlődése, a kifejezőképesség, a nyelvtanilag helyes beszéd, a szép kiejtés elérése. Későbbiekben a könyv, az olvasás megszerettetése, a kultúra átadása. Igényes irodalmi anyag kiválasztása.

Az Óvodapedagógus feladata:

Az óvodapedagógussal személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érezze magát, a mesehallgatás közben intim állapotot alakítson ki, melyben a belső képvilág, a belső képalkotás folyamata jelenik meg, amellyel együtt a gyermeket élményfeldolgozás szintjére juttatjuk.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Jegyezzenek meg 10-12 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

Szívesen hallgassák, ismételgessék a verseket, mondókákat, meséket. Várják és kérjék a mesemondást. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. Figyelmesen, csendben hallgatják végig a mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak ismert meséket. Megjegyzik a mese fontosabb elemeit, szereplőit. Meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik. A könyvek között eligazodnak, vigyáznak a könyvekre.

A fejlesztés tartalma:

3-4 éves korban: A versanyagot népi mondókákból, rigmusokból, ismertebb ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítsa össze az óvónő. Ezek a játékos versek segítik a kisgyermeket, hogy jobban megismerje testrészeit, az élet nélkülözhetetlen műveleteit, a közvetlen, majd a távolabbi környezetét. Az év folyamán 8-10 mondókát, verset ismételgessen, új mesére 10-12 alkalommal kerüljön sor.

4-5 éves korban: Olyan verseket tanuljanak, amelyek a környezetről, időjárásról, évszakokról, természeti jelenségekről, állatokról, növényekről szólnak. Meséi legyenek állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, láncmesék, egyszerűbb tündérmesék. 2-3 kiolvasót, 6-7 verset ismételgessenek rendszeresen, 10-14 új mesét ismerjenek meg.

5-6-7          éves korban: A mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a népmeséken, novellisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermek mesetárába. A meseregényeket is szívesen hallgatják folytatásokban. A kiválasztott mesék, versek, erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. Tanuljanak 4-5 kiolvasót, 15-20 verset. Halljanak 15-20 új mesét az év folyamán. (lap tetejére)

2.Ének – zene, énekes játék

Célja a gyermek zenei élményekhez juttatása, - az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével, közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül. A tehetséggondozás. Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. A népi, a hagyományok, a műzenei és más népek dalainak, zenéinek megismertetése. Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése. Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül.

Az óvodapedagógus feladata:

Nyújtson mintát az éneklés, zenélés szeretetével, juttassa élményhez a mindennapokban a gyermeket, segítse a zenei anyanyelv kialakulását.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. Énekeljen 6 hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat. Felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal. Énekeljen vissza dallamot. Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. Törekedjen a tiszta éneklésre. Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét. Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva. Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulyát). Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal). Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel. Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot. Szívesen, önállóan mozogjon, mozgása összerendezetté váljon.

A fejlesztés tartalma:

Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai.

Egy és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók. Körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok).

Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai, más népek dalai. Táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók).

Népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva.

Gyermekeknek írt műdalok. Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), műdalok alkalmi dalok (ünnepek dalai). Rögtönzött hangszerek készítése. (lap tetejére)

3.Rajz – mintázás – kézimunka

Célunk a vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák). A vizuális megértés, befogadás alapozása. A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A vizuális percepció fejlesztése.

Taktilis (tapintási) ingerek erősítése. Az ingerek más ingerekkel való integrálása. Szín és formavilág gazdagítása.

Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése).

Érdeklődés felkeltése a ábrázolás tevékenységei iránt.

Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztalása.

Sokféle lehetőség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre.

Képi gondolkodás fejlesztése. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

Az óvodapedagógus feladata:

Minden lehetőséget kihasználva, az egész nap folyamán biztosítson lehetőséget az ábrázoló tevékenységhez (mintázás, rajzolás, festés, vágás).

Ismertesse meg a gyermeket a különböző anyagokkal, a kézi- munka technikai alapelemeivel.

Maga a tevékenység, s annak öröme, élménye a fontos, nem a végeredmény.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat. Használja a képi kifejezés eszközeit. Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat.

Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások. Alkosson képet élmény, emlékezet alapján.

Megfelelően használja az eszközöket, fogja helyesen a ceruzát, tartsa tisztán az eszközöket.

Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.

Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.

Vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat.

Megfigyelés után tudjon formát mintázni.

Készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet.

Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján. 

Legyen véleménye saját és társai műveiről, műalkotásokról.

Önállóan javítsa – megbeszélt módon – hibáit.

Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással.

A fejlesztés tartalma:

Vizuális percepció: Alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje.

Alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása.

Térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése.

Térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alakkiegészítés, részek összeillesztése, célirányos útkeresés.

Vizuális nyelv: Képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek). Képfelület kitöltése.

A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus).

Vizuális - taktilis ingerek – ujjfestés.

Kifejezés: Táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása.

Egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása. Képalakítás saját élmények, emlékezet után.

Képző és népművészeti alkotások, képek nézegetése.

Technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások).

Vizuális kommunikáció: Színek keverése. Egyszerű ábrák, járművek jelei, közlekedési jelzőtáblák ismerete.

Tárgy és környezetkultúra: Tárgyalkotás szabadon. Térrendezések. Konstruálás. Mintázás. Anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz). (lap tetejére)

4.A külső világ tevékeny megismerése

Célunk sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre. A felfedezés örömének érzékeltetése.

Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében. A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása.

A környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése. Összefüggések megláttatása. A valóság objektív bemutatása.

Ítélőképesség fejlesztése.

Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezethez.

Az óvodapedagógus feladata:

Teremtsen lehetőséget a gyermek számára a környezet tevékeny megismerésére, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezet és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve), életkorát.

Hasonlítson össze mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb).

Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. Tudja a meg és leszámlálást a tízes számkörben.

Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között).

Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján.

Másoljon alakzatokat síkban és térben.

Válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög).

Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát.

Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit.

Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat.

Ismerje néhány környezetében lévő épület funkcióját.

Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogos átkelőhely jele). Ismerje a színeket.

Helyezze főbb csoportokba az élőlényeket (ember, állat, növény). Tudjon alapvető növény és állatgondozási műveletekről. Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységben (téli madárvédelem, az élőlények óvása).

Használja jól a megismert kifejezéseket.

A fejlesztés tartalma:

Megismerési módszerek alapozása, tapasztalatszerzés a környezetről.

Természeti környezet: Élettelen természet anyagai.

Az élettelen környezet változásai: időjárás, évszakok, természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint.

Élő természet elemei: növények, állatok, tulajdonságaik, életmódjuk, környezetük, az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek.

Tárgyak, személyek összehasonlítása:

Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempontok szerint.

Tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb).

Sorbarendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tő és sorszámok).

Sorbarendezés egyéb szempontok szerint.

Halmazok elemeinek meg és leszámlálása (több, kevesebb, ugyanannyi). Halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvevés, egyenlővé tétel a tízes számkörben).

Soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás).

Állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése).

Történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével.

Emberi környezet:

Család, család élete, családtagok. Foglalkozások a családban.

Életmód.

Az óvoda és környezete:

Felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége.

Az óvoda épülete, közintézmények a környéken. Az emberek munkája az egyes munkahelyeken.

Foglalkozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken.

Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata.

Közlekedés a faluban, városban:

Eszközei, lehetőségei, dolgozói szabályai (különös tekintettel a gyalogos közlekedésre).

Geometriai tulajdonságok megfigyelése:

Építés szabadon, építmények lemásolása, építés rajz alapján.

Síkbeli építések síkmértani elemekből, elemek összehasonlítása, válogatása, geometriai tulajdonságaik alapján.

Irányok, arányok megfigyelése: (bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-függőleges).

Különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre – ferde, görbe, álló, fekvő, eleje, közepe, vége, első, utolsó, lenn, fenn, felső, alsó, középső fogalmainak gyakoroltatása –, a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása.

A rész és egész viszonyának megfigyelése. (lap tetejére)

5.Mozgás

Célunk az egészséges életmód kialakítására nevelés, helyes testtartás, mozgáskoordinálás. A természetes mozgások alakítása, fejlesztése. Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. Egészséges versenyszellem alakítása.

Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás).

Növekedés elősegítése. A légző, keringési, csont és izomrendszer teljesítőképességének növelése, figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira.

A térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

Az alkalmazkodóképesség fejlesztése.

Mozgáskoordináció alakítása. A szem, kéz, láb koordinációjának fejlesztése. A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése.

A testrészek megismertetése, testséma ismerete.

A vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások végeztetése.

Az óvodapedagógus feladata:

Teremtsen lehetőséget a mindennapokban a tornának, játékos mozgásnak teremben, szabad levegőn, eszközzel, eszköz nélkül, spontán, vagy szervezett formában.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás).

Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben.

Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. Tartsa be és kövesse az adott szabályokat.

Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra, fordulatot tenni az irányok megnevezésével.

Legyen képes sor és köralkotásokra.

Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm), két lábon. Tudjon fél és páros lábon szökdelni. Ugorjon át kisebb akadályokat.

Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni.

A mozgásokban legyen kitartó.

A fejlesztés tartalma:

Játékok:

-Szerep – utánzó – futójátékok

-Szabályjátékok

-Küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés)

Rendgyakorlatok:

-Egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokban

Gimnasztika – szabadgyakorlatok:

-Kartartások, nyakizom-gyakorlatok, kar, láb és törzsmozgások, testhelyzetek, mozgáskoordináció

Koncentrációs mozgásgyakorlatok:

-Kézi szergyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)

Járások, futások:

-Természetes járás irányváltásokkal

-Speciális járások, állatjárások utánzása

-Ritmusra járások

-Futás egyenes vonalban és irányváltoztatásokkal

-Lassítás – gyorsítás

-Akadályok leküzdése

-Versenyfutás

Szökdelések, ugrások:

-Helyben és haladva (páros lábon és váltott lábbal)

-Akadályokon át (fel, le, át)

Dobások, labdás gyakorlatok:

-Labdafogások, labdaészlelés

-Labdagurítások, labdavezetés

-Labda fel- és ledobások (alsó és felsődobás)

-Labdahajítások

Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok:

-Talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás)

-Padon, zsámolyon, bordásfalon, vízszintes és függőleges irányban gurulások

-Egyensúlyozás emelt szeren

Foglalkozások a szabadban:

-Téli játékok (hógolyózás, szánkózás)

-Atlétikai gyakorlatok

Úszás:

-Szabadon és önként választható tevékenység (úszótanfolyam keretében) (lap tetejére)

6.Munka

Célunk: A gyermek a munkát örömmel végezze, tudjon azonosulni vele. Munkája eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják.

Gyakorlás hatására kialakul a felelősségérzet.

Munkavégzés közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti, társadalmi környezetükről.

Hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez, megalapozódik a munka iránti tisztelet.

Eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme.

A munkához szükséges készségek formálódnak, pontossá válnak.

Az óvodapedagógus feladata:

A pedagógustól tudatos szervezést kíván, a gyermekekkel együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségessé válását.

Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és ezzel együtt a közösségi értékelés alakulása.

Kialakul a feladattudat, fejlődik a figyelemösszpontosítás.

Önként, önállóan vállal feladatot, s azt kitartóan teljesíti.

A fejlesztés tartalma:

Önkiszolgálás:

A kiscsoportban mindhárom étkezés önkiszolgáló, a középső és nagycsoportban a reggeli és az uzsonna.

Öltözködésben.

Naposi munka:

Játékrakodás. Foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztása.

Középső és nagycsoportban az ebédhez kapcsolódó feladatok megoldása naposi munkával történik.

Alkalomszerű munka:

Környezet rendjének biztosítása.

Segítés az óvónőnek, egymásnak, a kisebbeknek. Ajándékkészítés. Egyéb megbízatások. Szobanövények locsolása.

Madarak etetése a téli időszakban. (lap tetejére)

7.Tanulás

Célunk a tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése.

Megismerési képességek fejlesztése. A tudás, tanulási vágy felébresztése.

Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása, majd a fogalmi gondolkodás megalapozása.

A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése.

Problémahelyzetek megoldása.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni. Alakuljon feladattudata.

Ismerje saját értékeit. Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.

Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a változásokat.

Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

Törekedjen többféle megoldás keresésére.

Szándékos figyelmének tartalma érje el a 10-15 percet.

Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.

Különítse el a mese és a valóság elemeit.

A fejlesztés tartalma:

Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek kihasználásával, játékos helyzetek megteremtésével, valamint  mikrocsoportos foglalkoztatási formában, folyamatos időrendben történik valamennyi tevékenység.

3-4 éves korban:

Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések.

Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre.

Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése.

Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek.

Szókincsfejlesztés.

4-5 éves korban:

Lényeges és lényegtelen különválasztása, analízis, szintézis, összehasonlítás alapjainak lerakása.

Kezdenek képessé válni a mozgásuk, beszédük, figyelmük bizonyos fokú önirányítására.

Megfigyelőképességük, ok-okozati összefüggések felismerése.

Emlékezés fejlesztése a tanulás folyamatában.

Gondolkodás, beszéd, kifejezőkészség fejlesztése.

5-6-7 éves korban:

Megfigyelések végzése közösen és önállóan.

Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése, emlékezetből. Megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés).

Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései.

Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. Beszédfejlesztés.

Többféle megoldási lehetőség keresése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Tájékozottság, egyéni élmények kifejezése.

Ellenőrzés, önellenőrzés képességének kialakulása. (lap tetejére)

8.Hagyományok, ünnepek

1.Az óvoda ünnepei

Cél: A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője.

Az egyéni örömök közösségi „hangszerelése” teszi a távlatokat pedagógiailag értékessé.

A távlat elérése sokrétű és közös tervezgetést, rendszeres közös tevékenységet igényel.

Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

3-4 évesek:

Az óvónő közeli örömöt, gyors megvalósulást ígérő távlatokat állítson.

Már ebben a korban hagyománnyá válhat valaminek az elkészítése, díszítése.

Jelentőssé válhat a születés és névnapok megünneplése, új, vagy hosszabb hiányzás után az óvodába érkező gyermek fogadása.

4-5 évesek:

Már távolabbi időpontra tervezett eseményeket, távlatokat tervezzünk.

Ajándékkészítés a kicsiknek, a távozók búcsúztatása.

5-6-7 évesek:

Már hosszabb időre kitűzött távlatok szerepelhetnek.

Az iskolába lépés – örömteli távlat, tanulás iránti vágy felébresztése, tudás vágya, erősítése annak, hogy képesek lesznek a várható követelményeknek megfelelni.

Az óvoda ünnepei:

a.,

Mikulás

Csoporton belüli megemlékezés

b.,

Karácsony

Az óvoda közös ünnepe

c.,

Farsang

Csoportonként, a szülők részvételével

d.,

Húsvét

Csoporton belüli megemlékezés

e.,

Anyák napja

Egyéni köszöntés

f.,

Évzáró

Csak a nagycsoportban

g.,

Gyermeknap

Sportrendezvény

 

2. Az óvoda kirándulásai:

Csoportonként

Általában az őszi, tavaszi hónapokban

az induló kiscsoport kivételével

- állatkert

- tó körüli kirándulás

- hajókirándulás

- kiállítás megtekintése

- színház és mozi látogatása

 (lap tetejére)

 

IV.AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

1.Az óvoda és a család

Az együttműködés alapelvei:

Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni.

Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósuljon meg -, alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás.

A szülő találjon az óvónőben támaszt és segítőtársat.

Szükséges, hogy az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közelíteni minden családhoz.

Az együttműködés tartalma:

A családi nevelés körülményeinek megismerése. Családlátogatás – legalább egyszer, akinél szükséges, évente.

Szülői értekezlet – évente háromszor. Egyéni beszélgetések.

A szülők szabad betekintést nyerhetnek a csoport életébe – előre egyeztetett időpontban az év bármely napján.

Ha az óvónő szükségesnek tartja, kéri a szülőtől a fogadóórát.

Szülői munkaközösség – nemcsak koordináló, kezdeményező is lehet az együttműködés elősegítésében.

Az óvodapedagógus feladata:

Minél több lehetőség megteremtése arra, hogy a kapcsolat szilárddá váljon, ami biztosíték is a szülő számára, hogy bármikor segítséget kérjen bármiben az óvodapedagógustól, - benne támaszra leljen.

Különböző kapcsolattartási formákat vezettünk be ennek érdekében:

-Ovis – csalogató: A 2004-2005-ös tanévtől kezdődően évente egy alkalommal - a beíratás időszakát megelőzően – egy ismerkedő délután keretében mutatjuk be óvodánkat azon szülők számára, akik még nem döntöttek az óvodaválasztás kérdésében.

-A tanév elején a kiscsoportos szülők a gyermekkel együtt ismerkedési napon vesznek részt.

-Farsang: Minden szülő számára lehetőséget nyújt a nyitott óvoda betekintésére, a gyermekkel való együttjátszásra.

-Kirándulás: A tanév végi kiránduláson a gyermekek szülei is részt vehetnek.

-Nyílt napok keretében a szülők betekintést nyerhetnek a csoport életébe.

-Hagyományteremtő Bálunk megszervezésével évente egy alkalommal lehetőséget teremtünk a nevelőtestület és a szülők jó hangulatú, közös szórakozására. (lap tetejére)

2.Az óvoda és az iskola

Az együttműködés alapelvei:

Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a nevelőmunka összehangolását (érvényesüljön a nyitottság).

Tartalmi együttműködésben érvényesüljön a kölcsönös nyitottság.

Május hónapban iskolalátogatásra mennek a nagycsoportosok, megismerkednek az 1. Osztályosok életmódjával, ízelítőt kapnak egyes tanórák hangulatáról (matek, olvasás).

Kölcsönös bizalom – egymás munkájának ismerete, megbecsülése.

Az együttműködés tartalma:

Az óvónő ismerje az általános iskola 1. osztályára vonatkozó követelményeit, az iskola nevelési alapelveit.

A NAT és az OAP kölcsönös ismerete.

A helyi programok ismerete.

A vezető óvónő feladata a helyi sajátosságok figyelembevételével az óvoda körzetében lévő iskolával fenntartani a kapcsolatot.

Az óvónő lehetőséget ad a tanítónak az óvoda napi és heti rendjének, az egészséges életmód, a közösségi élet szokásainak, a helyi hagyományoknak, a nevelési eszközök, a nevelési módszerek, a családdal való együttműködési formák megismerésére. Nálunk ez mindig április-május hónapban valósul meg, a nagycsoportos óvónők meghívják 1-1 napra a leendő 1. osztályos tanító nénit, aki az egész nap folyamán betekintést kap az óvodában folyó munkáról, tájékozódik a gyerekek fejlettségéről, egyéni fejlődési üteméről. Lehetőség van, a szülő kérésére, hogy gyermeke még 1 évig óvodás maradjon. Az óvónő feladata a gyermek differenciált fejlesztésének megtervezése. Részt vesz az aktuális szülői értekezleten, ahol a szülőknek tájékoztatást ad.

A gyerekek fejlettség szerinti iskolakezdése, rugalmas beiskolázása tágabb lehetőséget és egyben fokozott felelősséget jelent az óvónő számára az iskolára alkalmasság megállapításában.

1.Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata

Az együttműködés alapelvei:

-A könyvtár, művelődési ház, múzeum sajátos lehetőségeit tudatosan használja fel az óvónő a nevelőmunkában

-Segítse elő a nevelési feladatok sokoldalú megoldását

-Védje meg az óvodát az olyan közművelődési törekvésektől, melyek károsan hatnak a gyermekek fejlődésére, az óvodapedagógiai elvekkel szemben állnak

Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolatában érvényesüljön a kölcsönös nyitottság

Az együttműködés tartalma:

-Az együttműködés megteremtésében a felelősség az óvodáé, az óvodavezetőé

-Az óvónő a különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezze meg az ismerkedést a közeli közművelődési intézmények épületeivel

Filmvetítés:

-Videofilm megtekintése óvodai kereten belül

-Ügyeljen az óvónő a filmek pedagógiai szempontú kiválasztására, időpontjára, időtartamára

Könyvtár:

-Az óvodai könyvkészlet és szakkönyvtár mellett gazdagítja a gyermekirodalom és szakirodalom kínálatát. A látogatás az óvodai irodalmi nevelést kiegészítve, felkelti a gyerekek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. Év közben egy-egy alkalommal rendhagyó foglalkozás keretében szervezzen az óvónő a gyerekek számára kötetlen beszélgetést a könyvtárossal.

Művelődési ház:

-Közel hozza a gyerekekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket: bábszínházat, kiállítást, különböző játékos és mozgásos gyerek- és családi programokat

Színházlátogatás:

-A nagycsoportban ünnepi alkalom. Fejleszti a gyerek erkölcsi érzelmeit, esztétikai fogékonyságát, erősíti az óvodai közösséggel alakuló kapcsolatukat, formálja magatartásukat.

Galérialátogatás:

-Elősegíti a múzeum megszerettetését, a helyes viselkedés megismerését és elfogadását. Az óvónő olyan témakörökből válasszon, amelyek a gyerekek számára elérhetők, hozzájuk közel álló, élményt jelentő programok. (lap tetejére)

 

V.GYERMEKVÉDELEM

Óvodai gyermekvédelmi munkánkat alapvetően az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról (módosítása, melléklete, - Adatvédelmi törvény), az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról (a törvény módosítása), valamint a 11./1994. évi (jún. 8.) Miniszteri Rendelet határozza meg.

Nevelési programunkban kiemelt helyet és szerepet tölt be a gyermekvédelmi munka.

Az említett törvények meghatározzák a tevékenységünk célját, feladatait, az intézményvezető felelősségét, a pedagógusok kötelességét.

A gyermekvédelem fő célja:

-Hozzásegíteni a gyermeket az egészséges, értékes, minőségi élethez.

-A prevenció – megelőzni a gyermek veszélyeztetetté válását.

-A kialakult, vagy kialakulóban lévő problémákat időben felismerjük, időben tudunk segíteni, a megoldást megtalálni.

-A gyermekeknek nyugodt, családias, szeretetteljes légkört, egészséges, gondoskodást nyújtó környezetet, megkülönböztetés nélküli, hátrányokat kompenzálni képes óvodai napirendet és tevékenységeket biztosítunk, melyekkel hozzájárulunk az egészséges személyiségfejlődésükhöz.

Intézményünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan látja el feladatait, melyek közül a legfontosabb a prevenció, a megelőzés.

Nevelőmunkánk során meghatározó a „gyermekek mindenek felett álló érdekének” képviselete.

A családi élet működésében gyakran olyan mértékű zavarok keletkeznek, mely a gyermeket környezeti, magatartási, egészségügyi, vagy anyagi okból külön-külön, illetve együtt veszélyezteti. (Hiányos, rendszertelen táplálkozás, családi veszekedések, perpatvarok, alkoholizáló szülők, a gyermekek bántalmazása, illetve elhanyagolása.)

Ezek következménye, hogy általában ezek a gyermekek kiegyensúlyozatlanok, sokszor kialvatlanok, fáradtak, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal  küszködnek, gyakran agresszívan viselkednek. Közösségi alkalmazkodóképességük, neveltségi szintjük elmarad az adott életkornak megfelelő elvárásoktól.

A mi legfontosabb feladatunk közé tartozik ezeknek a hátrányoknak a csökkentése, kompenzálása: nevelőmunkánkkal, rendszeres gondozási feladatok ellátásával, az étkezés biztosításával, szeretetteljes, elfogadó környezettel, egyéni bánásmóddal, a pihenés biztosításával, az életkornak megfelelő nevelés, fejlesztés biztosításával.

Ismernünk és követnünk kell a családok életében történő, bekövetkező változásokat, megfelelő információkat kell szereznünk, ezt csak jó szülő-pedagógus viszony kialakításával érhetjük el. A szülőket partnerré kell tennünk a munkánk során, érezniük kell, hogy segíteni szeretnénk a gyermek fejlődésének érdekében, információikat bizalmasan kezeljük.

Óvodai gyermekvédelmi munkánkat segíti, hogy a szülőkkel napi kapcsolatban állunk, naponta találkozunk, így gyakran nyílik mód megbeszélni a felmerült problémákat, javaslatot tehetünk ezek megoldására.

A konkrét gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.

Az óvodavezető feladata:

-A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájának segítése.

-A feltételek biztosítása, jelzőrendszer kiépítése, esetmegbeszélésen való részvétel, családlátogatás.

-Az óvó-védő, baleset megelőzési intézkedések rögzítése a házirendben is.

-A szülőkkel való kapcsolattartás, a családok segítése, tájékoztatása.

-Gyermekvédelmi terv elkészítése.

-A gyermekvédelmi feladatok, tevékenységek összehangolása az óvónők között.

-Nyilvántartás vezetése.

-A „biztonságos óvoda” feltételének megteremtése.

A gyermekvédelmi felelős feladata:

-Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.

-Pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít a szülőknek, pedagógusoknak a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában.

-Tájékoztatja a szülőket, hogy problémáikkal – óvodán kívül – milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, szükség szerint elkíséri a szülőt, nagyszülőt a Gyermekjóléti Szolgálathoz.

-A gyermekvédelmi problémával küszködő gyermek szüleit igyekszik együttműködésre ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvoda életébe.

-Minden esetben a gyermekek érdekeit védi, képviseli. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

-Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

-Tanév elején nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Szükség szerint írásbeli jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálathoz, együttműködik a probléma megoldásában.

-Részt vesz a Jelzőrendszeri üléseken, szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon.

-Felhívja a szülők figyelmét az igényelhető, igénybe vehető támogatásokra, az újraigénylés határidejének lejáratára.

-Rendszeres és rendkívüli támogatásokhoz óvodai javaslatot, pedagógiai jellemzést készít.

-Az éves szűrővizsgálatokon felül rendszeresen konzultál a védőnővel, gyermekorvossal.

-Szükség szerint a rászoruló családoknak, illetve gyermeknek ágyneműt, benti cipőt, fésűt, fogkefét biztosítunk.

-Évek óta állandó helyen gyűjtjük a ruhaneműt, melyet szintén a rászoruló gyermeknek adunk.

Az Óvodapedagógus feladata:

-A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése az óvodába kerüléskor, illetve (ha szükséges) a tanév során családlátogatások alkalmával.

-Tájékozódás a gyermek életkörülményeiről, anamnézis készítése, mely a gyermek fejlődési naplójának alapja.

-Nevelési terv készítése a csoportnaplóba, melyben megjelöli az aktuális nevelési, fejlesztési feladatokat.

-Állandó, segítő kapcsolatot tart a szülőkkel. A problémás eseteket jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, megbeszéli a teendőket.

-A csoportnaplóban rögzíti a veszélyeztetett gyermekek számát, a családok anyagi helyzetét, gazdasági jellemzőit (pl. átlagon aluli, átlagos, etnikai kisebbség, stb.), családi károsító körülményeket, ártalmakat (ingerszegény környezet, bántalmazó környezet, stb.) szám szerint.

-Előkészíti a gyermekvédelmi felelős intézkedéseit, a problémás megbeszélésről feljegyzést készít.

-Differenciált és tudatos nevelő munkája során elősegíti a gyermek egészséges fejlődését, kompenzálja a környezet negatív hatásait.

-Az esetek sikeres megoldása érdekében hatékonyan együttműködik a családgondozóval.

-A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.

-Óvó-védő intézkedések megtétele a csoportokban.

-Az újonnan belépők zökkenőmentes beilleszkedése, befogadása a csoportokba.

-Ha kompetenciánkat meghaladó esettel állunk szemben, szakember segítségét kérjük, felvesszük a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal.

-Esélyegyenlőség megteremtése.

-A felzárkóztatás és a tehetséggondozás tervezése a csoportnaplókban.

-Fejlődési napló vezetése minden gyermekről.

-Egészségügyi vizsgálatok megszervezése, azon való részvétel.

-Családok tájékoztatása különféle támogatások lehetőségeiről.

-Rendszeres családlátogatás.

-Szülői értekezletek, nyílt napok, kirándulások, fogadóórák megtartása.

-Közös kirándulások szervezése.

-Alapítvány létrehozása a gyermekekért.

-Étkezés ellenőrzésének biztosítása.

-Baleset megelőzési feladatok megjelölése csoportonként.

 (Évente legalább három alkalommal csoportos megbeszélés, -rögzítés a naplókban, aláírással.) (lap tetejére)

 

VI.SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

-melyek a szülők kérésére folynak, mi csak az óvodában a helyiséget biztosítjuk

Hittan

Heti egy alkalommal

Néptánc

Heti egy alkalommal

Úszás

Heti egy alkalommal, nagycsoportosok számára

Tartásjavító és gyermektorna

Heti egy alkalommal – az induló kiscsoportosok kivételével

Az utóbbi három foglalkozás térítés ellenében vehető igénybe! (lap tetejére)

 

VII.A HELYI ÓVODAI PROGRAM FELTÉTEL RENDSZERE

1.Objektív feltételek

Óvodánk 5 csoportja az általunk írt program szerint dolgozik.

Feltételezi az óvónők kreatív, manuális tevékenységét, mellyel saját csoportjuk programjának igényes megvalósításához járulnak hozzá. (lap tetejére)

2.Szubjektív feltételek

1.      Pedagógusok, dajkák megfelelő képzettsége, továbbképzése (óvónők: főiskolai végzettség vagy felsőfokú végzettség, dajkák: képesített szaktanfolyamon való részvétel)

-A 7 évenkénti továbbképzésen túl szakmai képzéseken, óvodai napokon, bemutató foglalkozásokon való részvétel, - bemutató foglalkozások tartása, szakvizsga letétele

-Önképzés – napilapok, szakmai folyóiratok, óvodák látogatása

2.      Csoportok személyi feltételei

Jelenleg 4 kolléganő van GYED-en, GYES-en, akiket óvodapedagógiai végzettséggel rendelkezőkkel helyettesítünk.

A csoportok óvónői heti váltásban dolgoznak.

Minden csoporthoz 1 dajka tartozik, a konyhában 1 szakácsnő, 1 kisegítő, 1 élelmezésvezető dolgozik. Az óvoda belső-külső állagát karbantartó felügyeli, napi 4 órában. Az óvoda rendjéért, tisztaságáért egy 8 órában, és egy 4 órában foglalkoztatott takarítónő felel.

3.      Tárgyi feltételek

A vállalt programhoz a tárgyi feltételek is biztosítottak – itt is az óvónők kreativitására, sokoldalúságára is számítunk.

Természetesen egy-egy szponzor felajánlását szívesen vesszük.

Óvodánk végleges formáját 1997. novemberében nyerte el. Addig külön, két épületben (nem messze egymástól), működtünk.

Ma már azt mondhatjuk, hogy részben a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények között dolgozhatunk. 4 csoportszobánk az előírásoknak megfelel (méret, m2, világosság, gyermeklétszám). 1 csoportszoba méretben és m2-ben kisebb, mint az előirt, de oda mindig a legkevesebb létszámú csoportot tesszük, így próbáljuk áthidalni az esetleges problémákat.

A tetőtérben olyan helyiséghez jutottunk, amely számunkra nagyon jó. Ott a nagymozgásos játékokat, a mindennapos testnevelést, a testnevelés foglalkozásokat, zenefoglalkozásokat, és nem utolsó sorban összejöveteleket, nevelési értekezleteket, szülői összevont értekezleteket, (farsang, fenyőünnep, évzáró), az óvoda nyilvános szerepléseit is megtarthatjuk.

Működésünk az önkormányzat által biztosított.

A csoportokba járó gyermekek szülei, amiben tudják, segítik a csoportjukat, az óvodát (nyári tisztasági meszelés, udvari játékok festése, bútor áthúzás, gyümölcs, zöldség, lekvár, szörp felajánlás, növények adása).

A foglalkozásokhoz a szakmai eszközök a korszerű követelményeknek megfelelnek, csak mennyiségileg kell fejleszteni azokat, melyet próbálunk az éves költségvetésbe folyamatosan betervezni, így minden tevékenységi formára rákerül a sor.

A bábkészítés, a mesejelenetekhez az eszközök készítése mindig folyamatos.  (lap tetejére)

 

VIII.ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

1.Érvényes a helyi óvodai program:

2004. szeptember 01-étől. Folyamatosan felülvizsgálva: minden nevelési év májusában.

1.A módosítás módja és indoka:

Ha:

-Az óvónők fele kicserélődött

-A képzettség nem felel meg

-A fenntartó összevon vagy a törvényi szabályozás más lett

-A HOP felülvizsgálata, jó-e?

-Újabb ötletek miatt a testület módosított javaslatot tesz a szülők, a fenntartó kívánságára (lap tetejére)

 

IX.Összegzés

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit, melynek segítségével és annak szellemében elkészítettük a nevelési programunkat, amit 1999. szeptember 1.-től alkalmazunk nevelőmunkánk során.

Most 2004-ben eljött az idő, hogy felülvizsgáljuk, kiegészítsük, esetleg elhagyjunk, vagy beleszőjünk olyan elemeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek.

Alapelvünk a gyermekek mindenek felett álló érdeke, a gyermek tisztelete, mindenoldalú fejlesztése. Ennek tudatában tekintettük át programunkat, mi az, amit elhagyjunk, mi az, amin változtassunk, mi az, amivel még kiegészítsük.

Így született meg új programunk, mely alapjaiban nem változott, csak időszerűségében, haladó szellemiségében, a gyermek igényeinek való megfelelésében próbáltuk kialakítani a különböző fejezeteket úgy, hogy minden óvodapedagógus a maga tudása legjavát beleadva tudja alkalmazni.

Időszerűségében kellett változtatnunk, a 2003. évi LXI. törvény szellemében, amely meghatározza a tennivalókat.

Végighaladva a programon, minden egyes fejezetet kiegészítettünk, - tartalommal töltöttünk meg – amit eleve a mindennapi munkánk során megvalósítottunk, annak szellemében végezzük tudatos, tervszerű, átgondolt fejlesztő, nevelő munkánkat.

Úgy gondoljuk, jelen programunk tükrözi minden egyes kolléga szellemiségét, törekvését, az elvárásoknak való megfelelést.

(lap tetejére)