Gárdony,

Posta utcai Óvoda

 

Vissza a kezdőoldalra

 

 

Intézményi Minőségirányítási Program

 Gárdony Város Önkormányzata

I.sz. Óvoda

 

Készítette: Nagy Vencelné

 

 

Bevezető 

1.Az intézmény bemutatása

1.1.Az intézmény adatai

1.2.Helyzetleírás

2.Az intézmény minőségpolitikája

2.1.Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

2.2.Céljaink és tevékenységeink

2.3.Intézményi célok

3.Az intézmény minőségirányítási rendszere

3.1.A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

3.1.1.Jogszerű működés

3.1.2.Tervezés

3.1.2.1.Stratégiai tervezés

3.1.2.2.Operatív tervezés

3.1.3.Vezetői ellenőrzés és értékelés

3.1.4.A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

3.2.A minőségirányítási rendszer működése

3.2.1.A partnerközpontú működés

3.2.1.1.Kommunikáció a partnerekkel

3.2.1.2.Partneri igény és elégedettség mérése

3.2.2.Humán erőforrás fejlesztése

3.2.2.1.A munkatársak továbbképzése

3.2.2.2.A munkatársak bevonása a programba

3.2.3.Pedagógiai tevékenység

3.2.3.1.Helyi programkínálat tervezése, értékelése

3.2.3.2.Pedagógia tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

3.2.3.3.A pedagógusok együttműködése

3.2.4.Az intézmény mérési és értékelési rendszere

3.2.4.1.A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

3.2.4.1.1.A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése

3.2.4.1.2.A gyermekek mérése, értékelése

3.2.4.2.A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

3.2.4.3.Intézményi önértékelés

3.2.5.Az intézmény működésének javítása, fejlesztése

3.2.5.1.Eredményvizsgálat, visszacsatolás

3.2.5.2.Folyamatok azonosítása, szabályozása

3.2.6.A dokumentumok kezelésének rendje

4.Záradék

 

Bevezető

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.”

A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma.

1.Az intézmény bemutatása

1.1.Az intézmény adatai

Az intézmény neve:   I. sz. Óvoda

Székhelye:  2483 Gárdony, Posta u 20.

Elérhetősége:  Tel. / Fax: 06-22/355-055

Fenntartója:  Gárdony Város Önkormányzata

Jogállása:   részben önállóan gazdálkodó szerv 

Típusa:  Óvoda

Az alapító okirat kelte:  21/1997. III. 4.

Alaptevékenysége:  Óvodai nevelés

Az intézmény képviselője:  Nagy Vencelné

1.2.Helyzetleírás

Az óvoda bemutatása

Gárdony Város Önkormányzata 4 óvodát üzemeltet a város területén.

A mi óvodánk 5 csoporttal működik, melyben a személyi és tárgyi feltételek a mai kor követelményeinek megfelelnek: 11 óvodapedagógus, 5 szakképzett dajka látja el az óvodai feladatokat. Az óvoda épülete, a csoportszobák, az öltözők, a mosdók, az udvar és az óvoda környezete igényesen, esztétikusan kiépített, jól felszerelt.

A nevelőtestületünk szakképzett óvodapedagógusokból áll, akik elkötelezettek a minőségi munka, a partneri együttműködés és saját maguk önképzése iránt.

Célunk továbbra is egy olyan óvoda üzemeltetése, ahol a családias légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játéktevékenységbe integrált képességfejlesztés és tanulás, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az elkötelezettség és elhivatottság a legfontosabb szempont.

Az 1993. évi oktatási törvény biztosítja intézményünk szakmai önállóságát, mellyel éltünk is; saját magunk készítette nevelési programmal dolgozunk.

Óvodánk nyitott, folyamatosan fejlődő, befogadó intézmény, melyet továbbra is szeretnénk megtartani. A benne dolgozó pedagógusok is folyamatosan vállalják a szakmai továbbképzéseket, ezzel is megfelelve a kitűzött céloknak.

Hiányoljuk a dajkák szakképzését, mert ők is a gyermekekkel közvetlenül az óvodapedagógus munkáját segítve dolgoznak, számukra is fontos lenne a kor követelményeinek és elvárásainak való megfelelés.

Fontosnak tartjuk a partneri együttműködést a szülői házzal, a fenntartóval, az iskolával, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekorvossal és a tágabb környezettel.

Programunk a gyermekek és szülők számára lehetőséget biztosít szolgáltatások igénybevételére, melyet szívesen vesznek és igényelnek is, mivel a néptánc, az úszásoktatás és a tartásjavító gyermektorna hozzájárulnak a gyermek egészséges testi-lelki fejlesztéséhez, jól kiegészítve a pedagógusok fejlesztő munkáját.

Óvodánk nagycsoportosai és pedagógusai a város rendezvényein folyamatosan szerepelnek (Öregek Világnapja, Mikulás, Karácsony, Anyák napi megemlékezések, Gárdonyi napok).2003. május 1-től önállóan megindítottuk konyhánkban a HACCP Minőségbiztosítási Rendszert.

Intézményünk 2003. december 1-től vezette be az ISO Minőségbiztosítási Rendszert.

Mindez bizonyítja, hogy elkötelezettek vagyunk a minőségi munka, a minőségi rendszer kiépítéséért és megvalósításáért.

 

2.Az intézmény minőségpolitikája

2.1.Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

Az I. sz. Óvoda törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség.

A minőség az óvodai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő jellemzők összessége.

A minőség biztosításáért az óvoda vezetése és minden óvodai dolgozó felelős.

Törekszünk arra, hogy a település lakosságának egy része (óvodás gyermekek családja) felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben.

Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy:

-Az óvodai nevelőtestület megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek

-Az óvodai dolgozóink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze

-Az óvoda működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és kreatív legyen

-Óvodánk kiemelt figyelmet fordít az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, az óvoda pedagógiai munkájának fejlesztésére

 Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze.

Vállaljuk, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani.

Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségüket, elégedetlenségüket és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.

Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, ezért részükre a tőlünk telhető legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezetet biztosítjuk.

Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az óvoda működésében.

Céljaink megvalósítása érdekében elsősorban a jogi szabályzóknak való megfelelésre törekszünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a szerint a minőségpolitikánk végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építünk ki és működtetünk.

Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat.

2.2.Céljaink és tevékenységeink

A fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó része alapján

 

2.2.1.Biztosítjuk az óvoda törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást.

 2.2.2.Törekszünk a partnerek – gyermek, szülő, pedagógus, egyéb intézményi dolgozó, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók, stb. – által az óvodával szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.

 2.2.3.Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat.

 2.2.4.A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a gyermekek identitásának erősítése érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézményi külső kapcsolatokat.

 2.2.5.Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.

2.2.6.Az óvodavezető minden – munkaköréből eredő – megnyilvánulásában elkötelezettséget mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt.

 2.2.7.2004. április 30-ig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (10) bekezdésének előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott minőségirányítási programunkat beterjesztjük a fenntartóhoz jóváhagyásra.

2.2.8.2004. szeptember 1-től hatásosan és hatékonyan működtetjük az intézmény minőségfejlesztési rendszerét.

2.2.9.Biztosítjuk a működési körzetből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelést.

2.2.10.Biztosítjuk a működési körzetből érkező valamennyi, a Kt. 24. § (3) bek. hatálya alá tartozó gyerme felvételét és életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését.

2.2.11.Célunk, hogy a működési körzetünkben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást.

2.2.12.Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszűntetésére haladéktalanul intézkedéseket foganatosítunk.

2.2.13.Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.

2.2.14.Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

2.2.15.Kiemelt figyelmet fordítunk a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

2.2.16.Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére.

2.2.17.Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a gyermekek szüleit – részletesen és érdemi módon – a gyermekek fejlődéséről, tanácsokat adunk illetve segítséget nyújtunk a gyermekek neveléséhez.

2.2.18.Rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

2.2.19.Célunk, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába.

2.2.20.2004. április 30-ig felülvizsgáljuk és benyújtjuk a fenntartónak jóváhagyásra a nevelőtestület által elfogadott óvodai nevelési programunkat.

2.2.21.  2004. november 30-ig felülvizsgáljuk és benyújtjuk a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bek. szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendünket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bek. f) pontja, illetve 129. § (8) bek. alapján.

2.3.Intézményi célok

A minőségirányítási programunkat a nevelési programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a nevelési programunkban megfogalmazottak teljesítését.

Ennek érdekében a minőségbiztosítási munkacsoport javaslatára a nevelőtestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minőségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti. Az intézményi célokat formáló elveink, a minőségi célokhoz vezető fontosabb tevékenységek a Nevelési Programunkból:

  • Prevenció (a gyermekek megismerése, környezetük feltérképezése, a veszélyeztetett és hátrányos helyzet kialakulásának megelőzése, a kialakult hátrányok kompenzálása a gyermekek egészséges személyiségfejlesztése érdekében)

  • A másság elfogadása

  • A játék prioritása

  • Differenciált, egyéni ütemben való fejlesztés, mindenkit saját érésének megfelelően

  • Hitoktatásra való lehetőség biztosítása

  • Hagyományaink ápolása

  • Játéktevékenységbe integrált képességfejlesztés, tanulás az évkörhöz kapcsolódóan

  • Nevelésen kívüli szolgáltatásaink (úszásoktatás, néptánc, preventív – tartásjavító és lábboltozat erősítő torna)

  • Erkölcsi, érzelmi nevelés

  • Közösségi nevelés

  • Az óvodai ünnepek, kirándulások megszervezése

3.Az intézmény minőségirányítási rendszere

3.1.A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

A vezetőség ebben az Intézményi Minőségirányítási Programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Gárdony Város Önkormányzata által fenntartott I.sz. Óvoda szolgáltatásaira vezette be. A minőségirányítási rendszert a közoktatási törvény 40. §. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat ÖMIP- ben megfogalmazott elvárásait is.

Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét

-a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén,

-a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában,

-a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában,

-a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában – a költségvetés lehetőségei szerint.

A vezető vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából.

Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek a jelen program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

3.1.1.Jogszerű működés

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

Jogi dokumentumok azonosítása:

·Törvények

·Rendeletek

·Fenntartói szabályozók

·Belső, óvodai szabályzatok

3.1.2.Tervezés

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes óvodai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása.

Célok megfogalmazása

Az óvoda szervezeti céljait a vezető és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük.

Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az óvodavezető megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat. (Minőségügyi csoport tagjai)

Erőforrások biztosítása

Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez.

Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében - teljes felelősség az óvodavezetőé.

Emberi erőforrások

Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel.

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit.

A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.

3.1.2.1.Stratégiai tervezés

Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény nevelési programjában történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az óvodavezető koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségügyi csoport egyetértő közreműködésére van szükség.

A tervezéskor figyelembe kell venni:

  • Közoktatási törvény

  • Óvodai nevelés országos alapprogramja

  • Fenntartói elvárások – alapító okirat

  • Egyéb jogi előírások

  • Partneri elvárások – minőségügyi csoport szolgáltatja

A stratégiai „MIT” kérdésekre a Nevelési Program fogalmazza meg a válaszokat.

Cél: az intézmény olyan nevelési programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvényi előírásoknak.

A nevelési program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az óvoda értékeinek figyelembe vételével történik.

A feladat elvégzéséért az óvoda vezetője a felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a nevelőtestület teljes bevonásával.

A pedagógiai program módosításának elfogadásához a nevelőtestületi létszám 2/3-os támogatása szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét.

A stratégiai „MIVEL” kérdésekre az SZMSZ fogalmazza meg a válaszokat

Cél: az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása.

Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott számára történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok megfogalmazása.

A stratégiai „HOGYAN” kérdésekre a Minőségirányítási program fogalmazza meg a válaszokat

Cél: a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az óvoda képes legyen a nevelési programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni.

Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását.

A MIP elkészítéséért az óvoda vezetője a felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a nevelőtestület bevonásával.

A minőségirányítási program elfogadásához illetve módosításának elfogadásához az alkalmazotti létszám 2/3-os támogatása szükséges.

Az alapdokumentumokra vonatkozó stratégia

 

Dokumentum

Szabályozási terület

Elkészítés, felülvizsgálat időpontja

Felelős

Minőségirányítási program

Teljes folyamat tartalma

Jelen dokumentum.

Ezt követően szükség szerint

vezető

Nevelési program

Pedagógiai tevékenység

2004. április15., illetve szükség szerint

Ped. csop.

SZMSZ

Teljes folyamat struktúrája

2004. május 31. illetve szükség szerint

Ped. csop.

házirend

Jogi normázás

2004. november 30. illetve szükség szerint

Ped. csop..

Továbbképzési rendszer

humánerőforrás

2004. május 31. illetve szükség szerint

vezető

Éves tervezés

Pedagógiai munka

Tanévnyitó értekezlet

vezető

 

3.1.2.2.Operatív tervezés

Az éves munkaterv

Cél: az óvoda rövid távú tervezett működésének biztosítása.

a.) Előkészítés

A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele.

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása:

-         a nevelőtestület

-         a minőségbiztosítási csoport,

-         a szülői szervezet

A korábbi munkaterv figyelembe vétele (beválásvizsgálat, alpontok átemelése ill. felülvizsgálata).

Mérési, értékelési eredmények elemzése, számbavétele.

b.) Az éves munkaterv elkészítése

A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása.

A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása.

Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.

Feladatok delegálása, megbízások.

A tartalmi területek közötti egyeztetés.

c.) Az éves munkaterv elfogadása

A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét.

A munkaterv elfogadásához a nevelőtestület 2/3-os támogatása szükséges.

d.) Az éves munkaterv lebontása havi ill. heti tervekre

Havi program.

Rendezvények forgatókönyvei, eljárásrendek, szabályozott folyamatok.

Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el (Kt. 57. § (1) bek. c) pontja), de ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bek.).

Az éves munkaterv a nevelési évre szól.

Tartalmazza:

  • a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

  • a szünetek időtartamát,

  • a megemlékezések, ünnepségek időpontját,

  • a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai:

  • készítésének logikája könnyen áttekinthető,

  • az intézmény nevelési programja, továbbá a nevelési év sajátosságai alapján kiemeli a nevelési év fő feladatait,

  • átfogja az intézmény egészét,

  • jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is,

  • tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét,

  • tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat is,

  • tartalmazza a nevelési év ellenőrzési feladatait is.

3.1.3.Vezetői ellenőrzés és értékelés

Cél: az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése.

A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja:

-segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését,

-jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára,

-segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,

-mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre,

-adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében,

-adjon támpontot a személyek munkájához, illetve a folyamatok értékeléséhez.

Minőségügyi ellenőrzés

Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén többször is felülvizsgálja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

  • partneri elégedettség és kifogások (panaszok),

  • belső helyzetelemzések eredménye,

  • erőforrások helyzete,

  • szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége,

  • helyesbítő, megelőző tevékenységek,

  • változások szükségessége,

  • korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata

  • a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások,

  • erőforrások fejlesztése,

  • szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a vezető feljegyzésben dokumentálja.

Vezetői ellenőrzési táblázat tartalmazza: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, dokumentáció, tájékoztatás, felhasználás.

Vezetői ellenőrzés területei:

A stratégiai folyamatok ellenőrzése:

-a nevelési program

-a vezetői program (pályázat)

-a minőségirányítási program

-a pedagógus továbbképzési terv

-az éves beiskolázási terv

-a humán erőforrás biztosítása

-a tárgyi feltételek alakulása:

o      kötelező eszköz-beszerzés

o      felújítások

o      beruházások

o      leltár és selejtezés

o      a költségvetés alakulása

-a belső szabályozók működése:

o      szervezeti és működési szabályzat

o      házirend

o      közalkalmazotti szabályzat

-a hagyományos óvodai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

-az óvodai adminisztráció működése:

o      adatkezelés

o      dokumentumok kezelése

o      irattározás

o      munkaegészségügy

o      tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet):

-éves tervek, csoportprogramok ellenőrzése,

-a munkaidő pontos betartása,

-a mindennapos adminisztráció (foglalkozás kezdése, befejezése, hiányzók beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás )

-megrendelők, úti rendelvények, elszámolások,

-a helyettesítések,

-a pedagógiai munka,

-új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése

-a házirend betartásának ellenőrzése,

-az óvodai rendezvények ellenőrzése,

-eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése,

-tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése. 

A vezetői ellenőrzés formái:

-dokumentumok elemzése,

-kérdőívek, felmérések,

-interjúk, beszélgetések,

-foglalkozások látogatása,

-a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.),

-személyes feljegyzések készítése,

-az alsóbb szintű ellenőrzésről kért beszámoló.

A vezetői ellenőrzés dokumentálása:

-ellenőrzési napló,

-jegyzőkönyvek,

-beszámolók.

Az értékelés

Vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul.

Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése. Az intézmény év végi értékelési szempontrendszerének kidolgozása.

Az óvodavezetés évente készít értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról.

Az értékelendő területek:

·       a vezetői ellenőrzés eredményei,

·       a partnerek visszajelzései,

·       a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei,

·       korábban elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,

·       az indikátorrendszer mutatóinak eredményei,

·       a minőségfejlesztési munka eredményei.

Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: nevelőtestület, fenntartó.

3.1.4.A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

Az óvoda vezetője a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az óvodavezető, vagy az általa megbízott személy irányítja, ellenőrzi.

3.2.A minőségirányítási rendszer működése, az óvodánk eddigi minőségügyi múltja

  • Folyamatos tájékozódás, információgyűjtés a kezdetektől

  • 277/1997.(XII. 27) számú kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, mely alapot ad a pedagógusok továbbképzéséhez

  • A minőségi rendszer kiépítéséhez továbbképzéseken való részvétel, önképzés

  • A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I-es intézményi modelljének kiépítésére kiírt pályázaton való részvétel

  • Partneri elégedettség és elégedetlenség felmérése évenként, illetve folyamatosan kérdőíves kikérdezés formájában

-        szülői

-        klíma

-        alkalmazotti

-        önértékelés

·Partneri elégedettség és elégedetlenség felmérése napi, alkalmankénti rendszerességgel beszélgetések, interjúk során

-        Fenntartó

-        Nevelési Tanácsadó

-        Családsegítő Központ

-        Iskola Igazgatója, tanítói

-        Gyermekorvos

-        Fogorvos

-        Szaktanácsadó

·ISO Minőségbiztosítási Rendszer bevezetésével a minőségi munka fejlesztése, ez iránti elkötelezettség

·Az erősségek megtartása mellett, hiányosságaink feltérképezése és – a lehetőségekhez mérten – annak megoldási módjainak megkeresése és kiküszöbölése

A minőségfejlesztő csoport működése

Jelen dokumentum a szervezet struktúráját, feladatrendszerét, kapcsolatrendszerét, jogosítványait, kötelezettségeit tartalmazza.

CÉL:

-az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése

-az intézményi minőségcélok elérésének támogatása

-a vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció és kapcsolat fenntartása

-az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása.

A csoport tagjainak az intézmény vezetője ad megbízást a feladatra

A minőségfejlesztő csoport létszáma: 3 fő. A minőségfejlesztő csoport tagjai beosztás szerint: óvodapedagógusok.

Működési rendjüket maguk alakítják ki. Vezető: megbízás szerint.

Működési jellemzők

 

-Az intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit

Kedvezmények megállapítása, beépítése

-Rendszeres kommunikáció:

-Csoportszinten

-Csoport – intézményvezető szinten

-Csoport – alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten

A kapcsolattartást a csoport és az intézmény vezetője koordinálja

Minden formális megbeszélésen feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül – irattározás

A csoport – vezetőjének koordinálásával – operatív módon irányítja a MIR működtetését. Ennek érdekében:

-Munkatervet készít

-Szervezi a feladatok végrehajtását

-Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat

-Ellenőrzi a feladatok végrehajtását

-Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját (folyamatok további azonosítása, algoritmizálása, szabályozása)

-Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső kontrolt)

-Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát

Fejleszti saját tevékenységét

3.2.1.A partnerközpontú működés

Cél: A partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése.

Az óvodánk minőségfejlesztő csoportja a Comenius I. modell leírása szerint 2005. december 31-ig elkészíti partnerei beazonosítását, meghatározza a kapcsolattartás rendjét.

A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

Legfontosabb partnereink:

-         a gyermek,

-         a pedagógus - nevelőtestület

-         a szülők - szülői munkaközösség,

-         a fenntartó önkormányzat és annak bizottságai.

A kapcsolatok meghatározása, fenntartásának módja, ápolása az óvoda– egyes esetekben jogszabályokban előírt – kötelessége és érdeke. A jelen minőségirányítási program előírja, hogy azonosítani kell a közvetett partnereket is és meg kell határozni a partnerekkel való kapcsolattartás tartalmát és formáját.

Különös tekintettel az alábbi területeken:

§       gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények,

§       szociális intézmények,

§       egészségügyi intézmények,

§       közművelődési, közgyűjteményi intézmények,

§       pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények,

§       szakszolgáltató intézmények,

§       sport intézmények, szervezetek.

3.2.1.1.Kommunikáció a partnerekkel

Cél: meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (gyermekek, szülők, pedagógus és nem pedagógus dolgozók és a fenntartó) a napi működéshez szükséges információk belső áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különböző csatornákat, fórumokat használunk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük kommunikációs rendszernek.

A szülői partnerkörrel való kapcsolattartásra a következő fórumok hívatottak: szülői értekezlet, fogadóóra, játszódélutánok. Új szülők részére az óvoda bemutatása érdeklődés szerint.

A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail, levél, stb. Pedagógusaink részt vesznek az iskola nyílt napjain, a nagycsoportosokkal ellátogatnak az első osztályba, az óvoda nyílt napjaira ellátogatnak a tanítók.

3.2.1.2.Partneri igény és elégedettség mérése

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja

Ø          a partnerazonosítás frissítését

Ø          a felmérés lebonyolítását

Ø          intézkedési terv készítését

Ø          a beavatkozás ellenőrzését

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

A szolgáltatásokkal kapcsolatban a minőségügyi rendszer kiépítésével - legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit. A partneri igényfelmérés kiterjed:

-        elvárásokra, igényekre

-        elégedettségre, elégedetlenségre

-        nevelő munkánk véleményezésére

Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére. A partneri igényfelmérést ezen program alapján első alkalommal 2004. tavaszán végezzük.

Ezt követően rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembevétele érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségügyi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat.

A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket.

A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük.

Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük.

A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk.

Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős.

Panaszkezelés: az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi vezetőnek.

A partnerek azonosításával, igényeik és elégedettségük mérésével kapcsolatos követelményeket a Comenius I. modell- leírás tartalmazza, ezt követi intézményünk is.

A teljes körű partneri igény és elégedettség mérését az intézményi önértékeléssel összhangban, kétévente végezzük.

3.2.2.Humán erőforrás fejlesztése

3.2.2.1.A munkatársak továbbképzése

Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése.

·       Munkatársak kiválasztása

Cél: kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény nevelési programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.

·       Továbbképzési rendszer működtetése

Cél: a nevelési programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Alkalmazott dokumentumok:

-         Továbbképzési terv.

-         Beiskolázási terv.

6. számú melléklet: A munkatársak kiválasztásának eljárásrendje

3.2.2.2.A munkatársak bevonása a programba

Cél: a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a program megvalósításában.

Az intézmény vezetése személyes példamutatásával segíti a cél elérését.

A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak.

3.2.3.Pedagógiai tevékenység

3.2.3.1.Helyi programkínálat tervezése, értékelése

Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe vevő foglalkozási kínálat tervezése.

A programtervek alapja a jogi előírások és a partneri igényfelmérés eredményei.

3.2.3.2.Pedagógia tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

·       A módszertani kultúra fejlesztése

Cél: az óvodánk által vállalt értékeknek, céloknak, feladatoknak megfelelő módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása. Megállapodás a célok, feladatok megvalósítását segítő módszerekről, eszközökről.

  • Nevelési folyamatban használt eszközök

Cél: a megfelelő eszközök kiválasztása a pedagógusok közös döntése alapján.

·       A gyermek egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése

3.2.3.3.A pedagógusok együttműködése

Cél: az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok együttműködésére vonatkozó követelmények meghatározása.

A követelményrendszert a MIR fejlesztése kapcsán kidolgozzuk.

3.2.4.Az intézmény mérési és értékelési rendszere

Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján (a fenntartó önkormányzat ÖMIP- ében leírtak) megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek.

3.2.4.1.A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

3.2.4.1.1.A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése

Cél: az intézmény dolgozóinak munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a hatékonyság növelése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat.

Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük.

A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.

  • A nevelőmunka értékelése:

      Foglalkozások látogatása és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése, értékelése

      Beszámolók készítése:

a) Félévkor a csoportvezetők elemző módon írásban számolnak be a csoportok nevelési- helyzetéről, a nevelőmunka hatékonyságáról, feladatokat, teendőket határoznak meg.

b) Nevelési év végén az óvodai tevékenységrendszer egésze hatékonyságának elemzésére, az óvodai éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az óvodavezető beszámol az óvoda munkájáról, melyet a nevelőtestület megvitatás után elfogad.

  • A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése

A pedagógiai tevékenységgel összefüggő pedagógusi munkát és a technikai dolgozók munkáját (adminisztrációs, ügyeleti, óvodai szintű feladatok végzése) az óvodavezető folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.

  • Elégedettségvizsgálat

A partnerek körében végzett mérések a teljes alkalmazotti kör munkájának mérésére, elemzésére, értékelésére is legyenek alkalmasak.

Alkalmazotti körben végzett önértékelés készítése:

Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával a MIR fejlesztése keretében kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz.

Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, „nem megfelelőségként” kell kezelni.

Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi csoport feljegyzésben dokumentálja. Ezt követően a minőségügyi csoport javaslatot tesz a korrekcióra, a vezető intézkedést hoz a korrekcióra

3.2.4.1.2.A gyermekek mérése, értékelése

Cél: A nevelési, fejlődési folyamat értékelése, pedagógiai mérés, értékelés, melynek alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a nevelési programban található.

A mérés, értékelés területei:

  • Év eleji helyzetfelmérés.

  • A félévi és év végi neveltségi eredmények összehasonlító elemzése.

  • A gyermekek egyéni ütemű fejlődésének mérése a Sikerkritérium táblázatok alapján.

  • A csoport átlagos fejlettségének mérése a Sikerkritérium táblázatok alapján.

3.2.4.2.A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

Cél: a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka hatékonyságának növelése.

  • Vezetői önértékelés.

  • Vezetői beszámoló a pedagógus közösségnek a nevelési év végén.

  • Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése.

  • Partneri igény és elégedettségvizsgálatok.

3.2.4.3.Intézményi önértékelés

Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata.

Az önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább négy évente rendszeresen elvégzendő tevékenység.

Feladat:

·       az önértékelés területeinek azonosítása,

·       az értékelés szintjének meghatározása,

·       viszonyítási pontok meghatározása,

·       indikátorrendszer kidolgozása,

·       az értékelést végzők köre,

·       az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek,

·       az információk feldolgozása,

·       az eredmények visszacsatolása.

 

A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek.

3.2.5.Az intézmény működésének javítása, fejlesztése

3.2.5.1.Eredményvizsgálat, visszacsatolás

Cél: tudatos szervezetfejlesztés. A minőségfejlesztés folyamatának lényegét óvodánk a következő négy kérdésben, illetve a rájuk adható válaszban fogalmazza meg:

1.         Mitől lesz jó egy óvoda?

2.         A mi óvodánk jó óvoda?

3.         Honnan tudjuk?

A válasz: intézményi eredmények vizsgálata.

4.         Akarom-e, mit tehetünk, hogy jobbá tegyük?

A válasz: működtetjük a MIP-et, az intézményi minőségfejlesztést. Ezáltal az óvoda, mint szervezet működését folyamataira bontva figyelemmel kísérjük és az eredményességet mérjük. A mért paraméterek alapján következtetetéseket vonunk le, és visszacsatolásokat építünk be a stratégiai és az operatív tervezésbe, valamint a napi működés szintjére. Ezáltal a MIP felügyeli a teljes működést, segíti a szervezeti működés fejlesztését.

3.2.5.2.Folyamatok azonosítása, szabályozása

Cél: a minőségirányításai rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérése, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.

·       Indikátorrendszer kialakítása

·       A folyamatok azonosítása, szabályozása

·       A minőségirányítási rendszer fejlesztése

·       A folyamatos fejlesztés

Az óvoda vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket.

Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése:

·       problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja,

·       javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése),

·       intézkedés végrehajtásának ellenőrzése.

3.2.6.A dokumentumok kezelésének rendje

Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés.

Nevelési Program, MIP és az éves munkaterv megismertetése minden év szeptember 30-ig:

- a nevelőtestülettel– tanévnyitó értekezleten,

-szülőkkel – első szülői értekezleten,

Belső dokumentumok kezelése

Cél: a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése.

Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása

Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása:

§       a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása,

§       az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása,

§       a szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása,

§       a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek,

§       belső dokumentálás szabályai,

§       folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal,

§       a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.