Ovitörténelem 1927-től

Történeti áttekintés – képekben részletesen elbeszélve itt

Gárdonyban az óvodát 1927-28-ban a református egyház építtette. Az első világháborúig csak nyári időszakban üzemelt. 1953-tól egy csoporttal működött egész éven át, de csak felügyeltek a gyermekekre. Főzés, teljes ellátás ebben az időszakban csak nyáron volt továbbra is.

1963-tól nőtt a gyermekek létszáma, ekkor nyitották meg a második csoportot is, s ettől kezdve napközi otthonos ellátással üzemelt. Ahogy egyre szaporodott a lakosság száma, a letelepülők száma, úgy nőtt igény az újabb csoport megnyitására, amely 1975-ben következett be, ekkor bővítették az óvoda befogadóképességét, új részt építettek a régi épületszárny mellé. Ebben az időszakban a 3 csoportra 5 óvónő 3 dajka és a konyhán a főzőnő, egy kisegítő és az élelmezésvezető volt az óvoda dolgozóinak létszáma.

A gyermekszaporulatnak, az új oktatási törvénynek köszönhetően 1982-ben az akkori Tanácsházában alakítottak ki újabb csoportszobát, mellyel nemcsak a gyermekek létszáma, az itt dolgozók száma is növekedett a törvényi előírásoknak megfelelően.

Ugyanakkor Dinnyésen is megnyitottunk egy csoportot, mely a gárdonyi óvodához tartozott.

Majd újabb változás következett be 1990-ben, mikor is Gárdonyban ismét emelkedett a gyermekek száma, míg Dinnyésen csökkent, így áthoztunk ide egy csoportot, melyet az öltözőszobából alakítottunk át csoportszobává. Ekkorra a gyermekek száma elérte a 120-127 főt is.

Később 1993-ban történt nagy volumenű változás, a város területén minden intézmény önállóvá vált, így Dinnyés már ettől fogva nem tartozott a mi felügyeletünk alá. A 90-es évektől 5 csoporttal működött az óvoda két épületben egymástól nem messze. A működés szempontjából nagyon nehéz volt a helyettesítés, ha valaki hiányzott.

Ezért nagy öröm ért bennünket, mikor megtudtuk 1996-ban, hogy a város képviselőtestülete és Polgármestere megszavazta az óvoda melletti telek megvételét és az óvoda bővítését. 1997 májusában kezdődtek el a munkálatok, s ugyanez év november 15-én meg is történt a műszaki átadás. Ezután vettük birtokba a két csoportszobát a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel, az emeleti aulával, irodákkal, mely megfelelt már a kor szellemének, igényeinek, a gyermekek, szülők, s természetesen a mi elvárásainknak is.

Ettől az időtől fogva beszélhetünk – hogy mind az 5 csoport egy fedél alatt működött – egységes szemléletről, követelményről, hisz a feltételek megteremtődtek hozzá.

A kormány 137/1996. (XIII. 28.) sz. rendelete, Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról rendelkezett. Ez az alapprogram határozta meg a mi további munkánkat, szemléletváltásunkat.

Mi magunk, óvodapedagógusok írtuk meg a Helyi Nevelési Programunkat, amelybe beleszőttük elképzeléseinket, elért eredményeinket, meghatároztuk az elérendő szintet, ami biztosítja a továbbmenő utat az iskolába. Megfogalmaztuk gyermekképünket, óvodaképünket, a nevelés célját, feladatát, a tevékenységi formákat. Kiemelten foglakozunk benne a gyermekvédelemmel, a partneri kapcsolatokkal.

Ennek szellemében hoztuk létre Minőségirányítási Programunkat, a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, a Házirendet, melyek egységes szellemben, egymásra épülve, egymást megerősítve fogalmazódtak meg, s teljesen fedik egymást.

Az óvoda dokumentumai a következők:

Alapító okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Helyi Óvodai Nevelési Program

Minőségirányítási Program

Házirend

A csoportok dokumentumai:

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Helyi Óvodai Nevelési Program

Óvodai Csoportnapló

általános útmutatók a nevelés és oktatás folyamatára

Fejlődési Napló

a gyermek fejlődésének nyomon követése lépésről lépésre az óvodába kerüléstől a kimenetelig

Ez röviden az óvoda története a XX. század elejétől napjainkig.